Ami még szerintem nagyon fontos, hogy ezeken a helyeken megtanulhatod a technikákat, a helyes testtartást, mantrákat, stb de az igazi munka az már a hétköznapokban zajlik. Ez a praxis, vagyis az, hogy minden nap szakítasz magadnak idõt a gyakorlásra.
Azt is fontos megérteni, hogy valójában minden pillanatban gyakorlunk valamit, csak nem mindig azt amit kéne. legtöbbször a zavarodottságot, a haragot, elégedetlenséget és úgy álltalában a kettõs látásmódot és csak néha a szeretetet, az elengedettséget, megnyílást, stb.
Éberség és jelenlét!!! Ez minden dolgok sarokköve!