Szerintem a grafikát ott b@szták el, hogy olyan, mintha 2-d-bõl néznéd a 3-dt. Konkrétan? K*urvamesszirõl nézed a karaktereket, engem néha csak a térbeliség emlékeztet arra, hogy 3-d (Amikor megláttam elõször, ezt mondtam, ez mi? DSII, ez? Mert *KUUUUR*APICIIII...)... ja igen, a save rendszert miéééééééééééééééééééééért kellett elb*szni? Ami DioII-ben jó, az itt nem! Tsk. A nehézség is érdekes, a DS1 nagyon könnyû volt (legnehezebb fokozaton se volt megeröltetõ, max multiban egy picit), itt meg változó, pl., nagyon jó dolog, amikor egy 250 HP-s harcos meg egy 140HP-s mágus találkozik 10 szörnnyel, amik approx 3 mp-enként 100-at sebeznek... Persze nem vittem el sokáig, csak a sivatag elejéig, ott egy picit kezdtem unni a játékmenetet,tehát nem lettem uberpowerful, de akkor is. Nem fogják föl a fejlesztõk, ha a könnyû (ez esetben a Mercenary), fokozaton játszok, ne kelljen már összesz@rni magam, hogy haladjak (néha). Ez egy nagyon jellemzõ klisé, a normál módnak nem kellene õrülten nehéznek lennie. És nem, szeretek nehéz fokozatokon játszani, de csak akkor ha én azt akarom, hogy nehéz legyen!!! Ha easy-n akarom vinni, akkor az legyen is az! (általában azoknál a játékoknál van ez, amiket csak egyszer játszok végig, és nem igazán keltették fel az érdeklõdésem). *sigh*. A grafikát meg nem szokták hasonlítani sokkal régebbi játékokhoz, nem számít, hogy ma már ronda, miért? Mert már régi, természetes, hogy nem a grafika tartotta fent idáig, egy játék grafikáját ne hasonlítgassuk szerintem se egy régi prograémhoz. Az NWN grafikáját se a BGII-höz hasonlították (mégis a BGII sok helyen sz@rráveri az NWN-t játékmenet és sok más dolog szempontjából, bár azért tetszik mindkettõ :)).