a nagyobb nagyítás nem feltétlenül van szoros kapcsolatban ezzel a dologgal. annál inkább az okulár (szemlencse) állíthatóságával. minél inkább lehetõvé teszi az okulár menetes része, hogy "kicsavarják", annál inkább lehet közeli tárgyakra fókuszálni. az viszont valóban igaz, hogy a nagyobb nagyítás eléréséhez használt elrendezéseknél közeli tárgyak nem fókuszálhatóak - de azért, mert az okulárkihuzat nem teszi ezt lehetõvé.
egy jó régi 8x30-as orosz binokli akár 4-5-re is élesre állítható. nekem van egy 20x50-es MONOkulárom, annál a minimális távolság kb. 15-20m.
érdemes azt is megfontolni, hogy szemüvegben végezzük-e az észlelést. vannak olyan távcsövek, ahol az okulár hátsó síkja mögé 10-20-25mm-rel van a teljes látómezõ képe "vetítve", így ott a szemüveg levétele nélkül lehet látni a teljes látómezõt. (ez a "Long Eye Relief", de most nem is vagyok az elnevezésben biztos -> Google ;) )
nameg aki a mobilját akarja egy távcsõ mögé dugni, mint digitális kamerát, annyit kell csak végiggondolnia, hogy a mobilban egy végtelen távolságra fókuszált lencse van. így ha olyan fénysugarak érkeznek a kis fotólencséhez, amik szintén párhuzamosak, akkor gyönyörûen lehet mobillal fényképezni. a látómezõvel viszont szinte biztosan mondom, hogy gondok lesznek, de kísérletezni kell.
Aztán még valami: a "régi" Porro-prizmás távcsövek (amik rövidek, de kétszer meg van törve a fényút - a rési ruszki kukkerok mind ilyenek) hatalmas elõnye volt, hogy a két objektív-lencse kb. 2-3x nagyobb távolságra van egymástól mint az emberi szem, így ezekkel a távcsövekkel bámulatosan mély 3D-s képet lehetett kapni. aki a mostani kis kompakt "egyenes csövû" távcsöveket részesíti elõnyben, ettõl a hatalmas térélménytõl fosztja meg saját magát.