Ezzel a buzi és leszbimenettel lassan azt a hatást érjük el, hogy az lesz a rosszfiú, aki legalább egyszer nem rakott seggbe egy másik embert. Ha a homoszexualitás a szakirodalomban deviancia, akkor ne hozzuk már példaként másoknak. Legyenek tõlem boldogok a buzik egymás között, de maradjon ez meg a hálószobájukon belül. Ne ilyen példát mutassunk már a gyerekeknek.
Eljutunk oda, hogy sajtótájékozatót tart XY képviselõ, aki nagy merészen fel meri vállalni a nyilvánosság elõtt, hogy HETERO. Erre az összegyûlt újságírók egy része kifütyüli, a többi meg megtapsolja, hogy milyen bátor ember.
A buzik (és nem melegek) addig nem zavarnak, amíg nincsenek a közelemben. Ha valamelyik csak egyszer is hozzám ér, annak a fogait átrendezem.
Van erre egy vicc:
Gyerek megy haza az apjához:
-Apám, meleg vagyok.
-Aztán van-e neked Rolls-od, tengerparti nyaralód, meg száz millád a bankban?
-Nincs apám.
-Akkor te nem meleg vagy, hanem csak egy kis buzi!
Egybõl ez jutott az eszembe, amikor az ominózus politikus bevallotta, hogy mi is õ valójában.