""de nem számolhatom ki, hiszen én is létezem, és saját magamat is ki kéne számolnom. vagyis ki kéne számolnom azt, ahogyan mondjuk egy perc múlva számolni fogok." Nem értem h ez miért lenne probléma, hogy saját magadat kell kiszámolnod:"
Egy kicsit pontosabban szeretném a témakört bejárni. Ha van egy rendszered, annak vannak állapotai. Ahhoz, hogy megismerjed a rendszer következõ állapotait, elõször is ismerned kell az összes elõzõ állapotát. Például az nem elég, hogy t=-1 idõben v sebességgel mozgott a részecske, hiszen senk se mondta, hogy egyenletes mozgást végez, tehát gyorsul, vagy lassul, vagy gyorsulva gyorsul, vagy valamilyen extrém mozgást végez, tehát a t=+1 idõbeni állapotának meghatározásához szükséges az összes elõállapotának ismerete. Ez a mi jelenlegi környezetünkben lehetetlen (hiszen nem mérhetünk tetszõlegesen vissza a múltba). És ez még csak egyetlen részecske.
A másik probléma a mérési probléma. Mivel a mérõmûszer a rendszer része, ezért valamilyen mérési hibát okoz. Tehát ha átammérõvel áramot mérek egy vezetéken, azzal az árammérõ ellop egy kis áramot (neki is van ellenállása). Tehát a mérés sohasem lesz elméleti tökéletességû. Így nem lehet tetszõleges tökéletességgel jósolni a jövõt. (Heisenberg-féle határozatlansági elv is hasonlót mond ki: mivel a mérõmûszernek csapódó elektron "megsemmisül", ezért nem tudjuk a sebességét és a helyzetét is méni. Pontos tétel az ez: a természetben nem létezik olyan állapot, hogy az "elektron" [anyag] sebessége és helyzete is tetszõlegesen kicsiny szórással mérhetõ.) Tehát a részecske megsemmisül a méréskor, illetve molekulára minimum befolyásolódik, mert a mérõmûszer kölcsönhatásba lép vele. Ezért csak a t=-1 állapotát tudom legfeljebb mérni, de kell nekem a t=0 állapot is a t=1 meghatározásához.
A jövõ jóslására a harmadik és negyedik aggályom a számításban leledzik. Ha feltesszük, hogy egyetlen részecske tulajdonságainak kiszámolásához egyetlen részecskényi számítógép elég, (ami beláthatóan túl kicsi), akkor a számítógép összes részecskéjével legfeljebb annyi részecskét tud számolni egyidõben, amennyi részecskét a számítógép tartalmaz. Ahhoz tehát, hogy az összes részecskét számolni tudjuk az univerzumban, minden részecskének a számítógépben kell lenni. Mivel az ember nem számítógép, de részecskékbõl áll, ezért meg kéne halnia, és számítógéppé kéne lennie a számoláshoz, de az értelmetlen lenne. A negyedik aggályom, hogy a számítógép nem folytonos függvényeket rajzol ki, hanem kvantált jelekkel dolgozik (jelenleg). Vagyis információveszteség lép fel a számítógép használatakor, vagyis nem lenne 100%-os a jóslás. Így nem lehetne tökéletesen meghatározni bármelyik pillanatban a jövõt, csak bizonyos "elég nagy" valószínûséggel.
Én most csak ennyit szedtem össze a kauzalitás sérthetetlenségének védelmére így hajnalban. :) (Bizonyos okokból csak most küldtem el az üzenetemet.)