"Minden egyes perccel, amivel filozofikus dolgokon gondolkodunk, például a szabadakarat kérdésével, közelebb kerülünk az igazsághoz, mert szánunk rá idõt, építünk elõzõ gondolatokat."
Nos, szerintem itt van a gubanc az érvelésedben. A gondolkodás önmagában nem biztosítja azt, hog amit kigondolsz, az ténylegesen az igazság felé vezet. Hiszen a világot kigondolni nem elegendõ. Kell egy referencia, ami biztosít arról, hogy ait kigondoltál, az helyes, és ez a mérés. Végtelen számú világot ki lehet gonolni, de ezek közül csak egyetlen egy lesz helyes. Ezért van embertelenül sok különbözõ istenkép ahelyett, hogy csak egy lenne. Mi a bizonyíték, hogyha kigondolom Istent, akkor õ lesz az Isten, és nem Zeusz vagy az Õsök Szelleme? Különbözõ filozofikus gondolatmenetek egy azon dologra különbözõ eredményre jutnak, de közülük legfeljebb egy lehet közel az igzsághoz. Tehát az, hogy valmin elgondolkozol, nem biztosíték arra, hogy jó eredményre jutottál. Sok ember szerint Magyarországnak úgy jobb, ha megadóztatja a külföldi vállaltokat, így az állam is többet kap, és a hazai vállalatok is jbban érvényesülnek itthon. Valaki úgy gondolkodik, hogy a természetes kiválasztódás a leghatékonyabb módja a fejlõdésnek, a tökéletes verseny, minek védjünk emg életképtelen hazai vállalkozásokat, ha engedjük, hogy az életképesebb vállaltok uralkodjaak itthon is, a valódi gazdasági közösségünk, az EU fog erõteljesebben gyarapodni, és a lokális Magyarország ezáltal jobban fejlõdne, mintha a hazai vállalatokat sztárolnánk. Gazaságfilozófia, különbözõ eredmény egy témára. Most kéne mérni, eldönteni, hogy melyik a hatékonyabb, csak az a baj, hogy ehhez a mai gazadsági rendszer túl bonyolult. Mindkét gondolat mellett van érvelés, és az is lehet, hogy különbözõ országoknál nem is ugyanaz lenne a helyes filozófia.
"Miért volt jó a lapos föld elmélet? Kielégítõ volt."
Egyetlen emberben még fel sem merült, hogy másképp lenne, mert hiányzott belõlük a szkepszis. Kifilózták, hogy a Föld lapos, és oldalt lefolyik a tenger, és négy bika tartja, mert így van a Bibliában, és még csak nem is kételkedtek. A filozofikus gondolkodás a mérések, a tudományos kételkedés nélkül és a tapastzalatok nélkül hibás eredményre vezettek.
"Futsz és elsõ leszel, csak értelme nincs"
Nekem errõl az a véleményem, hogy van értelme a futásnak, mert azzal, hogy megismered a világot, ellenállóvá válsz azok ellen, akik a hibás állításokbúl hasznot szereznek (ezoterikusok, politikusok, közgazdászok). Így nagyobb túlélése lesz a családomnak és az utódaimnak - kivéve, ha túl okos vagyok, de nem elég okos. Hogy ennek viszont van-e értelme? Én azt mondom, hogy nem elképzelhetetlen, hogy valamikor lesz értelme, de addig a célunk az, hogy elfussunk odáig, hogy megleljük az értelmét.
"Én fordítva teszem fel a kérdést: vajon csak a szinuszos csomó dobogtatja a szívet, vagy van e bármilyen köze is a szeretetnek?"
Látott valaki olyat, hogy a szinuszos csomó összehúzza a jobb pitvart, de a vér nem keringett, mert hiányzott a szívbõl a szeretet?
"Halálközeli állapotba elég sokszor történnek érdekes dolgok"
Igen, nagyapám állítja, hogy egy fagyos algútban volt, mikor altatták. Az agy produkálja magát. Persze nem zárhatjuk ki, hogy lehet valami, de ez alapján nem is rakhatjuk bele a tudományba. Se igazolni, se cáfolni nem tudjuk, ez legyen hitkérdés.
"geocentrikus világképpel rendelkezõk amikor rájöttek h nem minden számítás stimmel, õk is felül tudtak emelkedni a geocentrikus világképen"
Tehát állandó szkepszissel mérlegelték az elméleteiket, és méréssel rájöttek, hogy bár a világ közelebb áll a valósághoz, mint a lapos Föld, mégis, valami hibát produkál, ezért tovább finomítottak rajta. Tehát állandó kapcsoatban állt a tapasztalat az elmélettel, és ez a megismerés folyamata. De amit nem tudsz megtapasztalni, az csak elmélet marad, és nem garantált, hogy az elméleted önmagában az igazsághoz áll közel.
"Ha ki tudod számolni h hogy cselekszik a szobában lévõ ember, azt is ki tudod számolni, hogy fog cselekedni, ha megadod neki az információkat."
Ezt sok helyen sírbadöntöttem már. :) De azóta egy újat is találtam: a rendszer bemenete az eddigi állapotok, t=0,-1,... idõpontokban. (Pl. a golyó helyzete) Ahhoz, hogy meghatározd az állapotát a t=1 idõpontban, ismerned kell az összes elõzõ állapotát, ezt hívjuk a rendszer elõéletének. a t=1 állapotot akarom meghatározni, de mivel a számítás legkevesebb 1 állapotot igényel, mire meghatározom a t=1 állapotot, addigra az t=0 állapot lesz, mert eltelik legkevesebb egy állapot. Ez azért van így, mert a számítógép nem folytonosan számol, és kell neki egy minimum számítási idõ, egy egység. Ha feltesszük, hogy a számítógép folytonosan számol, az azt jelenti, hogy dt -> 0. Ekkor a kiszámolanó 1. állapot (mivel a számítógép egymás után számolja ki) a t[0]+dt állapot lesz, tehát csak végtelenül kicsi idõre tudunk elõre jósolni.
" vegyük úgy h a részecskék autók az autópályán. Megnézed két idõpillanatban az autók helyzetét és az eltelt idõ és a helyzetváltozás alapján ki tudod számolni, hogy mekkora sebességgel, mekkora gyorsulással és milyen iránnyal fognak továbbhaladni az autók"
A lényeg, hogy nem! :) Egyrészt kihasználsz bizonyos szimmetriákat, aminek nem kéne ebben az univerzumban úgylennie. Másrészt a modelled szerint tömegpontokként viselkednek az autók. Valójában kiterjedt testek, tehát csak közelítõ eredményeket kaphatsz. Harmadrészt, felteszed, hogy EVEM-t végeznek az autók. De arra a két mért sebességértékr tetszõleges v-t grafikont illeszthetek, tehát a jósláshoz egyéb információkra is szükség volt amit nem nyerhetek a világgal kapcsolatban. ha egy autó sebességét akarom meghatározni, nem kérhetem meg a vezetõt hogy menjen EVEM-mel. Az nem jóslás, mert befolyásolom az eredményeket. :)
Szemléletesen: mérek t=2 és t=3 pillanatban, kiszámolom, hogy 1 sec alatt 2 métert tesz meg, és akkor megjósolom, hogy 3 secalatt 6 métert tesz meg, de mivel lelassul, és errõl nem volt információm mérni, hibásan jósolok, és nem jövök rá, hogy a t=2 tõl t=5 sec alatt nem 6 métert, hanem csak 5 métert tesz meg. Valójában az átlagsebesség az összes idõpontban a pillanatnyi sebességekbõl számítható, és minél több helyen mérek, annál pontosabb a jóslatom, és végtelen mérés esetén ki fog jönni a pontos jóslat.
"De véleményem szerint lehet TETSZÕLEGESEN PONTOS"
A tetszõlegesen pontos az nem jóslás, mert hosszú idõ alatt egyre több az eltérés. És a fizika pont abból él, hogy a modellét folyamatosan bõvíti, és így kerül közelebb a valósághoz, de ahogy O.L. mondta: "A világ megismerhetõ, csak mi nem fojuk tudni soha megismerni." Persze lehet bizonyos valószínûséggel jósolni, de az más kérdés. Az nem bitos, hogy úgy következik be. Az nem Alapítvány. :)