"Nem hiszem h megoldhatatlan kérdések lennének, csak nagyon nehezek."
Ez így van, és itt mutatnám meg, hogy mennyire is fontos a tapasztalás. Zénón görög filozófus azt mondta, hogy a mozgás értelmetlen dolog. Legyen Akhileusz, aki le akaja futni a teknõsbékát, és a teknõsbéka megtesz egy távolságot, és Akhilleusz is meg akarja ezt tenni. Õ úgy fut, hogy elõször megteszi a távolság felét utána megteszi a madék távolság felének a felét, majd a negyedének a felét, és így fut elõre. Zénón azt mondta, hogy Akhilleusz sohasem fogja utolérni a teknõst emiatt. A lényeg viszont az, hogy mi a természetben úgy tapasztaljuk, hogy Akhilleusz mégis utoléri a teknõst, és ez már tudomány. Ha a teknõs és Akhilleusz közötti távolság 1, akkor Akhilleusz, mivel mindig megteszi az elõtte álló táv felét: 1/2 + 1/4 + 1/8 + 1/16 + ... mértani sor összege egyhez konvergál a végtelenben. Tehát nem igaz, hogy nem éri utol, csak a végtelenben fogja. Viszont a filozófusok önmagukban nem tudnak eleget mérni, tapastzalni, mert akkor az már tudomány lenne. Én így értelmezem ezt a két szót. (Csak a félreértések elkerülése végett, mert úgy éreztem, hogy kicsit mást nevezünk filozófiának.)
"Tehát te is azon a véleményen vagy, h érdemes ezen gondolkodni."
Mint magánember, igen. :) De mint a aki nagy közönség elõtt valami fontosat akar mondani valami ellenõrizetlen témáról, úgy nem. :) Mindenkinek lehet hite, de a hit nem mehet a tudomány rovására. Egyszerûen a tudomány erõsebb a hitnél, de elég szûk halmaz. Ami a tudomány halmazán kívül van, az a hit. Ami tudomány, az van, ami hit, az lehet. Ugyanis, ha valami hit tapasztaltban ténylegesen lenne, az tudománnyá válna. De nincs megtilva, hogy higyjünk, csak nem szabad a hitet túlmisztifikálni. :)
"Én csak felteszem, hogy létezik, mert ez megmagyarázna bizonyos jelenségeket, amiket eddig nem értettünk, és megpróbálom bebizonyítani a létezését."
A bizonyítás során a természettudomány megkerülése elkerülhetetlen a fentiek miatt. :)
""Se igazolni, se cáfolni nem tudjuk" Ha materialista vagy, nem hiheted, hogy vannak tudományosan megmagyarázhatatlan dolgok. Akkor el kéne fogadnod, hogy történnek a világban olyan dolgok, és vannak olyan kérdések, amikre nem lehet tudományos választ adni, csak teológiait. Ez akkor arra utalna, h a világnak nem csak materiális oldala van ergo ebbõl következik h van transzcendens világ."
Itt nem arról van szó, hogy egy dolog tudományosan nem megmagyarázható, mert az feltételezi, hogy van egy dolog, egy jelenség. De ha tapasztalok egy jelenséget, akkor méni is tudom, és bizonyítani. É arról beszélek, hogy vannak hibás állítások. Pl. "Isten lézetik." Mivel Isten nem lépvelünk kapcsolatba (értsd: nem folyik bele a világunkba, nem lép velünk kölcsönhatásba, nem tudjuk mérni), ezért nem tudom igazolni, de ez még nem jelenti azt, hogy cáfoltam létezését, tehát se megerõsíteni, se cáfolni nem tudom, ezért hibás az állítás. Mert Isten esetében nincs jelenség. Tehát Isten létezése nem tudománysan megmagyarázhatatlan, hanem tudományosan hibás állítás. Ezért nem foglalkozik vele a tudomány. Én nem hiszek tudományosan megmagyarázhatatlan dolgokban, mert a dolog az jelenség, és azt tapastzaljuk, azt mérjük.
Ha valamit lehet bizonyítani, az az, hogy az ember természetszerûen szeret hinni rajta felül álló erõkben - hiszen a legtöbb egymástól független civilizáció is produkálja ezeket részben különbözõ, részben hasonló formákban. nem mondom, hogy tudományos tény, de ez a sok független ciilizáció - és az, hogy némelyek a felettük körözõ repülõket is isteníteni kezdték - mutatja azt, hogy Istent az ember teremtette, és nem fordítva - de ez csak magánvélemény, és nem is tény, csak érdekesség. csak azért mondtam, hogy illusztáljam, hogy az az állítás, hogy "Isten létezik" tudományosan hibás, mert nem mérhetõ Isten, de mondjuk az az állítás, hogy "az embeek hisznek valamilyen istenben" már mérhetõ, és lehet vizsgálni.
"A kérdés most az h vajon az agymûködés esetén is fel lehet e állítani egy "idõjárásjelentést", lehet e elõre jelezni, hogy h fog dönteni vki."
Persze. A politikusok pont ezt a döntõképességet próbálják befolyásolni klönbözõ megtévesztõ mutatványokkal, sokan arra játszanak, hogy érzelmi alapon döntsön az ember, valaki arra, hogy a másikat hiteltelenítse, vagy összemossa negatív jelenségekkel. Sok módszere van az emberi agyra hatásnak. De bizonyos ingerekre bizonyos választ fog adni. Az agynak is van "átviteli karakterisztikája". Ezt bizonyítja az egeres kísérlet, mikor egér idegsejteknek küldtek jelekt, az küldött válaszjelet, és ha "csúnya" jelet kapott, produkált "vészjeleket". (Hogy ezzel egy repülõgép-szimulátort irányított a párezer egéridegsejt, mellékes.)
"a materialista világfelfogás alapján ELMÉLETILEG megjósolható"
Egy az univerzumon kívül álló személy számára, pl. Isten személyében gond nélkül.