"Ha van vmi, amit nem lehet bizonyítani, akkor az megcáfolja a materializmust."
Nem egészen. Pl. a fizikai axiómák is mindörökké feltevések maradnak, csak az a tapasztalat, hogy nem cáfolódnak meg. Ez nem bizonyítás, csak rengeteg lehetséges cáfolat kudarca. Aztán egyszer kimérték, hogy a fellõtt mûhold esetén másképp telik az idõ, és felváltotta a Newtoni modellt a relativisztikus.
"Magánemberként érdemesnek tartod gondolkodni ezeken a dolgokon, közönség elõtt pedig megváltozik a világnézeted?"
Igazából ez azt jelenti, hogy az indexembe az van írva, hogy Fizika, elégséges, Dr. Orosz László. És ennek jelentése van. Õ nem adja a nevét bákinek a ketteséhez, nála többet kell tudni, mint szinte bárki másnál. Az õ aláírása az indexben egy referencia, hogy a Fizika 1-et az õ általa elvárt szinten elsajátítottam, és ez önmagában szép eredmény. Ha én elõadást tartanék, vagy szerepelnék nagy közönség elõtt olan témában, ami nem a szakmám, vagyis nem értek igazából hozzá, azzal az õ hírnevét piszkolnám be, az õ szkeptikus munkásságát, az õ mindennapi harcát és nemes ügyét az áltudományok ellen. Olyan lennék, mint Egely György, aki gépészmérnökként megpróbál valami paranormálisat barmolni a fizika terén, vagy Dr. Tóth Tibor, aki informatikus, de az intelligens tervezés pártján áll, és ha riport van vele a TV-ben, kiírják, hogy Dr. meg egyetemi adjunktus. Közben a doktorijának semmi köze az érintett témához, és ugyanúgy beszélhet baromságokat. Többek között a politikusok is ezért nem értenek a dolgukhoz, mer szociológusoktól kezdve jogászokon és közgazdászokon át néhány mûvészig és pár mérnökig bezárólag vannak a politikusok foglalkozásukat tekintve, sõt, politológusok is vannak, de nincs olyan kitanulható szakma, hogy politikus. És a jogász nem fog érteni a gazdasághoz, csak a kiskapukhoz, és a politológus nem fog érteni a vállalatokhoz, csak az emberek befolyásolásához, és a mérnökök mindig azt hiszik, hogy mindenhez értenek, és állandóan összeesküvés-elméleteket gyártanak. (Mármint az a mérési hibahatár <5%, aki foglalkozik egyáltalán ilyenekkel.) De a kitérõ után visszatérve a témához, azért nem fogok nyilvánosság elõtt filozofikus gondolataimnak hangot adni, mert az a szakmámtól eltérõ, és jogossága, érvényessége megalapozatlan, és nem akarom a saját "butaságomból" félrevezetni az emberket, és ezzel nem akarom O.L. hírnevét lerontani.
"Épp ez a lényeg: azt állítod, hogy minden jelenséget meg lehet magyarázni ergo mindennek van bizonyítása vagy cáfolata"
Minden jelenségnek.
"[...]így materialistaként a lélek, a szeretet, a transzcendens világ és Isten létezését is meg kell tudni cáfolni"
Isten nem jelenség. Még senki se látta. Még senkit se ütött le, még nem lépett kölcsönahtásba velünk. Isten nem tapasztalható, nem mérhetõ, nem jelenég, és ami nem jelenség, az senem bizonyítható, senem cáfolható.
A lélek sokmilliárd idegsejt együttese, kapcsolata. Ha az ember tanul, áthuzalozódnak az idegsejtek, és megváltozik a lélek. (Tanulás alatt a gyerek nevelését is értem.) Ha az agy egy részét eltávolítják, megváltozik a személyiség, a lélek is. Fél évszázada bûnözõket úgy gyógyítottak", hogy a nazális egy részét eltávolították, így jámborabbak (és butábbak) lettek. Viszont volt arra is példa, hogy valaki fejlövést követõen agresszív lett szeretõ apából, és végül a családja elmenekült tõle. A lélek az aggyal együtt kilogrammra vehetõ.
A szeretet különbözõ hormonok hatása az agyban. Ha a feleségeddel szeretkezl, vagy ha a feleségeddel szeretkezel, de bekzik a szemed, és azt hiszed, hogy idegen nõvel, különbözõ reakciókat vált ki nálad, hlott egy személy, tehát az érzelmek becsaphatók, teáhát nem olyan természetfeletti, megmagyarázhatatlan. De ezeket is halkan súgom csak meg, és itt, mert biológus sem vagyok. Bár van egy régi jó biológus barátom, és szoktunk ilyenekrõl beszélgetni."
"Ha Deista vagy, azt mondod, h Isten teremtette a világot és mostmár magára hagyta, akkor is hatással volt a világra: amikor teremtõdött - tehát meg tudjuk "fogni" mert hatással volt a világra"
Van olyan tudós, aki azt állítja, hogy a Nagy Bumm idején más volt a fénysebesség. Mivel ez akkor volt, ez fizikailag hibás állítás, mert ez nem reprodukálható. Ha viszont az LHC-ben produkálnak vlami hasonló jelenséget, el lehet azon gondolkozni, hogy így volt-e? Tehát egy mérés nem mérés, akár Istenrõl, akár a fényrõl van szó. Másrészt igenis elképzelhetõ, hogy hatással vlt ránk, csak nem lehet kibogarászni, hogy mivel, hiszen ezt még a teológusok sem tudják. A helyzet az, hogy egy deista-tudomány párbeszéd elég groteszk tud lenni, mert azonos szavak alatt is különbözõ fogalmakat értenek, és másképp érzik a jelentéseket, és nem tudják megérteni egymást, szóval javaslom, ne menjünk bele egy vallási vitába, amúgy sem lenne érdemes, mert a hit ugye a tudományon kívül helyezkedik el, és szubjektív.
"van e véletlen(v véletlen egybeesés)"
Ha megengeded, errõl is van egy jó véleményem. Ha megnyered az ötös lottót, azt érezheted nagy véletlennek, vagy ha még aznap ey ötforintost is találtál, méginkább. Vannak dolgok, aki statisztikailag megtörténnek, néha, kicsiny valószínûséggel, de annyi ilyen dolog léetzik a világban, hogy megtörténnek. Valamikor meghal a nagymamád, és valamikor meg is nyerheted a lottót. Néha egybeesik, de az agyad független események között kapcsolatot teremt. Különben ez a tulajdonság sokszor a javunkra válik, segít helyesen, rendszerben látni a világot - lásd mérnökök. De sokszor hibás összefüggseket lát. Dr. Bányai Éva pszichológus és pszichiáter besélt a Kultúrházban errõl, hogy az emberek hajlamosak sorsot, vagy véletleneket egybemosni. Sõt, még vele is megtörtént, holott neki a a "feladata", hogy rávezesse a pácienseket ezen véletlen egybeesések túlmisztifikálására. Õ szeptember 11-én tudta meg, hogy rákja van. De volt egy pont, amikor ezen felülkerekedett. Richard P. Feynman Nobel-díjas fizikus, szkeptikus gondolkodású ember. Feleségének órája a halál pillanatában állt meg. Ezt õ is így élte meg, aztán késõbb rájött, hogy akkor is megállhatott mikor az ápolónõ megnézte rajta az idõt. Szóval véletlenek mindig vannak, nagyon ritkán törvényszeûn bekövetkeznek, de az ember hajlamos ezekbe többet látni, mint amik, ez biológiai eredetû, és az agy fejlett mûködésében keresendõ. Hajlamos dolgok között ok-okozati kacsoaltot teremteni. Hajdanán így jöttünk rá, hogyha esik a hó, akkor nincs kaja, és nekiálltak felhalmozni. Megfigyelték, ha naplementekor az ég alja vörös, akkor másnap szeles lesz az idõ, vagy a kakas napfeltekor kukorékol, és "órát" csináltak belõle. Galilei rájött, hogy a gravitációs gyorsulás független a test tömegétõl, Darwin pedig különbözõ, de mégis hasonló állatok között vélt kapcsolatot felfedezni. Ez általában elõnyünkre válik de ez okozza ma a rengeg összeesküvés-elmélet gyártást is, és az emberi hülyeség ilyen téren határtlan.
"Az agyban keletkezett ingerek csak külsõ hatásra keletkeznek, vagy vannak belsõ hatások (lélek)?"
Szerintem, ha egy laborba dugsz egy embert, és mutatsz neki egy zöldalmát, arra lesz valami válaszjele. És ha elfelejtetjük valahogy azt 5 másodpercet, amíg az almát látta, és újra megmutatjuk neki, hogy nem látta, szerintem ugyanazt a válaszjelt adja. Ha az emberben nem lenne meg a tanulás képessége, ugyanazokra az ingerekre ugyanúyg reagálna (a patkányagy ezt teszi legalábbis). A beérkezõ gerjesztõ jel és a válaszjel között van az agy, ami átalakítja a jelet válasszá. Persze az agy változik tanuláskor, vagy külsõ hatásokra. Az agy minden embernél más, mert minden ember más tapasztalatokat szerez élete során, tehát mást tanul meg. Az agy személyreszabottságát akár léleknek is el lehetne nevezni, de tudni kell azt is, hogy a lélek ilyen értelemben nem állandó, mert az aggyal együtt megváltozik.