"Akkor semmilyen tudományos módszerrel nem fogod tudni leírni, hogy a karja mikor mit fog csinálni, bár a hatásait látod, hogy akihez hozzáér a szellemkarjával, az meggyógyul. (Illetve te nem látod)"
Mi az, amit meg kell gyógyítani? Szövet degenerációja, sérülése, nem rendeltetésszerû mûködése. Ez fizikailag nyilvánul meg. Mi kell a meggyógyításukhoz? A sejtek mûködését vissza kell állítani normálisba, sérülés esetén arrébb kell paklgatni, a sérült sejteket egyesével be kell foltozni (pl. sejtmembrán visszaállítása, sejtszervecskék helyrerakása, stb.) Most a kmiai részéhez kevésbé értek, de egy fizikai sérülést el tudok képzelni. Ahhoz, hogy visszapakoljuk a dolgokat, erõvel kell hatni rájuk. Az erõ pedig kölcsönhatás eredményeként születik: valamilyen test vagy mezõ megváltoztatja a mozgásállapotát. Senkit se tévesszen meg a mezõ, de gravitációs mezõvel, se elektromos/mágneses mezõvel nem lehet Helyrepakolni sebeket tézrátéttel, hiszen a kezed nagy, a sejteket pedig egyesével kell pakolni különbözõ helyekre. Ha test hat rá, hasonló problémába ütközünk, egyesével rakosgatni sejteket mikrobiológusoknak is nehézkes az emberi és mechanikai problémák miatt.
El lehet képzelni egy másik mezõt, ami erõvel hathat ezekre a sejtekre. Ekkor bizonyos erõvel hatunk a sejtre, bizonyos utat megtesz ez alatt, tehát energiát adtunk neki. Vagyis egy olyan dologból származott energia, amit eddig nem ismerek, tehát sérül az energiamegmaradás. (Teszem azt még egyetlen meglapozott, megismételhetõ kísérlet során sem sérül az energiamegmaradás tétele. Tehát egyrészt nem találkoztunk ezzel a mezõvel ezelõtt.) Ha KA vállalná, hogy nekiáll gyógyítani, és mérése közben sérülne az energiamegmaradás, az õt bizonyítaná, egyébként cáfolná. Ugyanez igaz Jézusra, ha sérti az energiamegmaradást, akkor azt a mezõt a tudomány elnevezi krisztusmezõnek, és akkor van. De még egyetlen megalapozott, reprodukálható kísérlet sem történt, amiben sérült az energiamegmaradás.
"Természetesen a tudomány az a megfigyelt információval arányosan (majdnem) folyamatosan tágul, nõ, gyarapszik. Így az idõ múltával két eset lehetséges:
a, egyszer csak megáll a tudomány fejlõdése, lezárul, nem képesek több mindent bebizonyítani, ami történik.
b, mindent bebizonyítottak és leírtak és megmagyaráztak tudományos módszerekkel, ami csak létezik."
A harci helyzet az, hogy mindenbizonnyal az emberiség elõbb kipusztul, vagy átalakul, így sohasem fogjuk tdni megismerni a világot, vagy megállni a fejlõdésben. És a kérdés örökre fennmarad. Csak meg fog változni. A hit folyton változik, a tudomány pedig állandó.
"Visszatérve arra, hogy a dolog idõvel úgyis eldõl, az annyiban hülyeség, hogy ha végtelennek vesszük az idõt, akkor az eltelt idõt is annak kéne, hogy vegyük, ha viszont az eddig eltelt idõ végtelen, akkor már tudnunk kéne a választ mindenre."
Nem látom át, miért kéne az eltelt idõt végtelennek venni?
Informatika és tudomány
