Nagyon egyszerûen fogom szemléltetni azt, mennyire változó lehet az, amit az ember magáról tart. Nem is megyünk messzire, csak utca végire. Ott beülünk a kocsmába és iszunk pár pohárkával. Miután megtörtént a tudatmódosulás, máris fasza gyerekként lépünk ki az áldott jólevegõre. Megváltozik az érzékelésünk és a képességeink is. Ha ez lenne az alapállapotunk valószínûleg más lenne a "világ". Apropó, mi a világ? Ugye milyen nagyon is függ attól milyen nézõpontból tekintesz reá!?
Na jó, picinykét komolyabban. Azt érzékeled, hogy milyen szédítõ táncot jár az a végtelen számú elektron és pozitron, ami egy régebbi modell szerint a világot alkotja? Ha nem érzékeled õket, akkor bizonyára nem is léteznek. Ugyibár... Csak érdekesség képpen, ugyanez a mozgás és dinamika jellemzi a naprendszereket vagy akár a galaxisokat, univerzumokat... A logika és a tapasztalat szerint a világ fraktális szerkezetû. Csak, mint ötlet. ;)
Szóval vegyük a digitális technikát. Az egyes csatornákon órajelnek megfelelõen áramlik az infó. Persze mi nem vagyunk számítógépek, de nini a technikát is ember teremtette. Vajon honnan vettük modelljeinket? A szív, az egész szervezeted mûködése vezérelve vagyon. Az agytevékenységet is szeretik frekvenciákkal bélyegezni. Alfa, béta,... (Nemtom, te materialista e vagy, de õk szeretik a gondolatokat is az anyag folyamatianak eredményeképp értelmezni.) Szóval akkor vegyünk téged, aki mindez vagy. Az anyagátalakító anyag. Ezek szerint az, amirõl úgy gondolod, hogy te vagy, vagyis az elméd is egy ilyen órajel alapján mûködik. Amíg ebbõl a pilótafülkébõl próbálod meg vizsgálni a világot, addig törvényszerûen egy bizonyos módon fogod azt érzékelni és megismerni.
Szóval te is hol lenni, meg hol meg nem lenni... Akárhogy is számolom ez már kettõ állapot. ;) Érdekes (nekem), hogy az ALAP érzékeink (az a szép 5 darab) úgy mûködnek, hogy úgy ítéljük meg, ebbõl a kettõbõl csak az egyik vagyunk mi, csak az egyikben "létezünk"...
... az elme nagyon erõsen és meggyõzõen képes a tudatot befolyásolni. Olyasmi ez, mint egy lencse, amin fényt engedsz át. Vagy fordítva egy lencse, amin keresztül a beáramló fényt érzékeled. Tudod, vannak más, tisztább lencsék is. Ha van is rá érzéked, hogy információt ne csak az öt favorizált csatornán kersztül fogadj, a szocializálási folyamat eredményeként elnyomod azt. És természetszerûleg a fõ csapásirányban kezdesz el kutakodni.
A kimaradt rész pótlását rád bízom. Ehhez szükséges a személyes tapasztalás (melós dolog), utána már lenne egy következõ nyelv is, amin információt cserélhetünk.
Ennyi lett volna a véleményem arról, mi a kamu és mi nem.