Valamely anyag átlátszó, ha a belsejében gyakorlatilag nem jön létre fotonelnyelõdés, a fényelnyelés (abszorpció) és a visszaverõdés (reflexió) gyakorlatilag elhanyagolható. Ilyen pl. az amorf üveg.”
Szerintem a levegõvel is ez a helyzet,nincs semmiféle rés ,vagy csatorna .A fény intenzitásától illetve frekvenciájától függ az egész(és természetesen az anyag optikai tulajdonságaitól.)Kellõen nagy intenzitású fényforrás esetében tiszta idõben több km-re is látható a fényforrás. ( Világító torony)Az hogy egy bizonyos távolság után eltûnik az a levegõben lévõ szennyezõdések, fény elnyelésébõl ered. A fény nem lép kölcsönhatásba az optikailag áteresztõ anyaggal hanem egyszerûen át megy rajta mindenféle kölcsön hatás nélkül.(Az optikai szálak több igen hosszúak de a jel detektálhatósága érdekében bizonyos távolságokban erõsítõket építenek be ,mivel a fény teljes visszaverõdésébõl elõálló veszteséget ki kell küszöbölni.)
A gyémánt szerkezetileg a leg erõsebb a világon még is tökéletes a fényáteresztõ képessége. A grafit elég laza de a fényt gyakorlatilag elnyeli. Tehát az anyag atomi szerkezetének nem sok köze van az agyag optikai tulajdonságaihoz.
Tehát amit én levontam az az, hogy a foton agyag viszony függ, az az anyag optikai tulajdonságoktól, illetve a fény frekvenciájától és intenzitásától.