Gondolj a biológiai oxidációra. Ez egy olyan dolog ami nem vagy alig tér el egymástól még két egymástól távol lévõ faj között is. Ez nem arra utal hogy az élõlények egymásból alakultak ki az idõk során?
Vagy pl. az inzulin. Sokáig a cukorbetegeknek adható egyetlen inzulinkészítmény is fajidegen volt. Ez is arra utal hogy ez a gén jóval korábban fejlõdött ki még sok fej szétválása elõtt. Sõt kiváló példa hogy lásd benne az 1-1 mutáció jelentõsségét. Ezzel az inzulinnal az egyik legnagyobb baj az volt hogy allergizált ugyanis ha jól tudom egyetlen aminósavban de eltér az emberitõl.
A sarlósejtes vérszegénység egy genetikai mutáció által okozott (súlyos) kórkép. Mégis azt figyelték meg hogy léteznek olyan populációk ahol ez a gén rendkívül elterjedt. Miért is nem tüntette el ezt a gént az evolúció? Hát kutató barátaink kis híján átáltak a te oldaladra csak mire ezt megtették volna az összes kórházba került maláriával. A malária parazitája a vörösvértestekben él a szaporodási ciklusának egy bizonyos szakaszában. Csakhogy a sarlósejtes vvt-k elég "gányak". Hamarabb elpusztulnak mint hogy a malária parazitája képes lenne kifejlõdni ugyanakkor a funkciójukat ha rosszul is de képesek ellátni így immunisak lettek a maláriával szemben. Tekintve hogy az említett ország nem sorolható a világ szerencsésebbik feléhez egy malária fertõzés súlyos gondokat okoz, legtöbbször halálos (nincs pénzük gyógyszerre). A sarlósejtes anaemia a 11. kromoszóma rövid karján végbemenõ pontmutáció (csak egyetlen nukleotid pár mutálódik) következménye. Egyetlen "betû" cseréje a rendszerben kifejlesztett egy új tulajdonságot aminek következtében megnõtt az esélye egy csomó más nyavajának (40éves koruk körül) cserébe nem haltak bele a maláriába (5 évesen). És mindez egyetlen egy darab betû hibája miatt. Ez a gén mivel kritikus volt az életbenmaradáshoz pillanatok alatt elterjedt a populációban (az összes többi meghalt).
Megfelelõ alátámasztás volt?
Akkor várjuk a te elméletedet. (akkor is ha szerinted nem megfelelõ példák voltak)