Nem kell rendbe rakni. :) Tudom, hogy minden párhuzam sántít többé-kevésbé, mert ha nem sántítana, akkor nem párhuzam lenne, hanem ugyanaz lenne a két dolog. :D
------
Egyébként tegyük fel, hogy esetleg tervezte valaki a földi életet... Ha volt egy kis sütnivalója, akkor olyan biológiai gépeket (élõlényeket) tervezett ide a Földre, amelyek tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz. Vagy, ha nem tud alkalmazkodóképes biológiai gépeket gyártani, akkor olyan bolygót is tervezett volna hozzájuk, ami nem változik.
De mivel a Föld változik, pl. azért, mert a kérge az óceáni és szárazföldi lemezekkel "össze-vissza" vándorol, és ezért az élõhelyek adottságai folyamatosan változnak (éghajlat, domborzat stb-stb.), ezért felesleges olyan biológiai gépeket gyártani, amelyek nem képesek alkalmazkodni a környezetükhöz. (A "környezet"-et nem csak és kizárólag az élettelen környezeti tényezõkre kell érteni, hanem mindenre, ami nem maga az adott élõlénycsoport/populáció, csak nem akarom túlbonyolítani, mert elveszik a lényeg.)
Persze benne van az a lehetõség is, hogy nem tudott ez a tervezõ alkalmazkodó élõlényeket gyártani, és miután kipusztult egy élõlénycsoport valamilyen környezetbeli változás miatt, hozott helyette másikat. Viszont tisztában vagyunk vele, hogy az élõlények bizonyos kereteken belül képesek a környezetükhöz alkalmazkodni, tehát a tervezõk (HA van ilyen) tudtak alkalmazkodóképes élõlényeket gyártani.
Tehát az evolúciót akkor sem lenne szükséges elvetni, ha esetleg netalántán tényleg tervezett minket valaki.
Viszont tökmindegy, hogy terveztek-e vagy csak úgy létrejöttünk, az elsõdleges kérdés az, hogy "hogyan". Erre keresi a tudomány a választ elsõsorban (mint azt már kifejtettem).
------
Azért tudjuk, hogy az élõlények képesek alkalmazkodni, mert tudjuk, hogy minden egyes génnek rengetegféle variációja létezik (amelyek mutáció eredményei - ilyen például a többféle hajszín, szõrszín). E variációk miatt az adott populáció egyedeinek minden tulajdonsága idõben (generációnként) és térben (egyedenként) fluktuál bizonyos intervallumban. Tehát attól hogy két élõlény egy populációba vagy egy fajba tartozik, még genetikailag messze NEM egyformák.
Pl. van egy mezei nyúl populáció, amelyek minden egyede barna, de a szõrszínt meghatározó géncsoport génjeibõl rengeteg variáció van, így ez a barna szõrszín egyedenként legalább egy árnyalatban különbözik (vagy a fenotípusban nem lehet észrevenni különbséget, de a genotípus nem ugyanaz).
Ha viszont a környezet úgy változik meg, hogy egy bizonyos árnyalat elõnyösebb, mint a másik (mert például a populáció néhány egyede áttéved más területekre, és ott az jobb rejtõszín a ragadozók elõl), akkor a szõrszín tulajdonsága nem fluktuálni fog a két határérték között ezeknél az egyedeknél (amely az új populáció), hanem eltolódik valamelyik véglet irányába, és ha szükséges, túl is lépi azt - vagy újabb mutáció segítségével, vagy mivel a szõrszínt rengeteg gén határozza meg, a gének új elrendezõdésével (vagy pedig új gének kerülnek a populáció aktív génkészletébe a populáció teljes génkészletébõl).
És ilyen apró változások, eltolódások összessége a genom különbözõ génjeiben egyszer csak azt eredményezi, hogy az új populáció, ami elkülönült az eredeti populációtól, már kinézetre is nagyban különbözik az eredeti populáció egyedeitõl.
És évszázadok vagy évezredek múlva talán új fajnévvel, esetleg nemzetségnévvel is fogjuk illetni õket... (de addig sok minden történhet velük.)
Mint említettem, ugyanez a szituáció akármelyik génnel, akármelyik tulajdonsággal bekövetkezhet. Pl. az antilopok nyakának hosszúsága sem egyforma a genetikai variáció miatt, az is fluktuál, és ha valamiért a hosszabb vagy rövidebb nyak elõnyt jelent az átlagossal szemben, akkor a nyakhosszúság is eltolódik valamelyik irányba (pl. a magasabb bokrok táplálóbbak, vagy ha kicsit rövidebb a nyaka, akkor tökéletesen el tud bújni a fûben - csak mondtam valamit).
Tehát a populációnak van egy aktív génkészlete az egyes gének több variációjával, ez kisebb-nagyobb fluktuációt okoz mind térben, mind idõben. Az aktív génkészlet a populáció legnagyobb hányadának genomja, de emellett vannak más genotípusú, más génekkel rendelkezõ egyedek is a populációban, csak nem az jellemzõ a populációra.
------
Ha ezt tervezte valaki, akkor egy zseni volt, de nekünk nem az a dolgunk, hogy ráfogjuk, biztos tervezte valaki, hanem az, hogy kiderítsük, hogyan mûködik.