azért az már erősen határ. Az Inno kártyáknál csak a GPU fogyasztását tüntetik fel felelősségvállalás nélkül (így tulajdonképpen 125W-ot is írhatnának), de a kártyán ott van még kb. 700 db alkatrész a RAM-okkal kezdve. A 9700K-hoz most fejből nemtom, de olyan 125W körül lehet az adatlapon. Kevesen tudják, hogy ezt egy magra adják meg. A valóságban 200-250W körül mozognak az Intel CPU-k a teljesítményfelvételük alapján. És így tovább. Pl. egy M2-es SSD elég kicsi, de fogyasztása több mint a SATA-s társaié. Végülis valamitől fel kell fűtenie.
Elég érdekes dolog a PC tápja, eddig nagyon nem is foglalkoztam vele. Úgy lazán kiszámoltam kábé mennyire van szükség, és az alapján választottam tápot. Általában a platinum tápokat keresem, elég környezettudatos vagyok, hajlandó vagyok kiadni kicsit több pénzt a jobb hatásfokért cserébe. Akkor kezdtem kicsit komolyabban foglalkozni velük, amikor egyre több gépnél jelentkezett olyan hiba amit leírtam. Viszont ezeknél ha a tápot néztem csak az adatlapja alapján, meg kellett volna felelniük. Amikor pedig összeraktam az első top kategóriás gépet meglepődtem, hogy egy 1200W-os platinum+ táp kevés hozzá. Ha már befújt a szél az ablakon egy vill.mérnöki fecnit, nézzünk már utána. Eddig akárhány tápot vizsgáltam meg, a platinumokról meg a plat+-ról kiderült, hogy a hatásfokuk a felvett és leadott teljesítmény alapján igen nehezen haladja meg a 80%-ot. A Gold-ok a 70%-ot, a többi 60% körül mozog. Mivel elég régóta foglalkozom a kapcsolóüzemi tápokkal (jómagam is terveztem már néhányat), megállapíthattam, hogy az évek során tényleges hatásfok javulásról nem igazán beszélhetünk, ez inkább a termék "fényezésének" köszönhető. Míg a DC/DC konverterek esetében reál javulást értünk el pl. az induktív szegény kapcsolástechnikákkal, az AC/DC konverterekről ez sajna nem mondható el. És minél nagyobb egy ilyen átalakító teljesítménye, annál kevesebb erdeményt mutathatunk fel. Ami alapvetően a vasgyártás technológiájára vezethető vissza. Magyarán, még nem tudunk olyan nagy darab vasat gyártani, ami egy 95%-os hatásfokú átalakítóhoz szükség lenne. És még akkor is ott az erővonal szóródás problémája. Laborkörülmények között is nehéz ilyet előállítani, az űreszközökben is inkább kerüljük a váltóáram használatát. Rendben van, de akkor most hazudnak a gyártók? Van egy nagyon ócska mondás: ha nem sikerült vmit megoldani, hozz létre egy szabványt. Ez arra jó, hogy a gyártók egymás között elkezdik különféle címkékkel felruházni a termékeiket. Mindenki ugyanazt csinálja, így pl. egy bíróságon kikezdhetetlenek. Így született meg a tényleges hatásfok leírása helyett a Gold, Gold+, Platinum és egyéb elnevezések. Kíváncsi vagyok mikor érjük el a Platinum+++ kifejezést. De hiába írják rá, attól még nem lesz 115%-os ugye. Így egy 850W-os Gold tápot max. 75% hatásfokkal váltanék be a mérések alapján. És ebből az értékből levonódik az AC/DC átalakítók működési sajátossága. Egy egység max. terhelése sohasem haladhatja meg a kb. 80%-ot. Eleve a 850W nem a leadott, hanem a felvett teljesítmény. Ebből lejön az átalakítókban használt induktív elemek cosinus fi-je. Mostanság lehet 0.9-el számolni, régen 0.6-0.8 között mozgott. Tehát 850*0.9=765W. Tehát max. ennyit használhat fel a táp, többi a meddő teljesítmény. Ebből plusz még lejön az átalakító hatásfoka (vas, réz ill. erővonal veszteség). A Gold tápegységek a gyakorlatban a 80%-ot sem érik el (a méréseim alapján), de számoljunk most azzal. Tehát 765*0.8=612W. Magyarán ez azt jelenti, hogy egy Gold-850-as tápról 600W-ot lehet kinyerni. És ez még csak egy elméleti maximum. Mivel 80% terheltség felett instabillá válik egy ilyen tápegység (elektronika táplálása nem lehetséges), ezt is le kell vonnunk belőle. Így 612*0.8=490W lesz az optimális kiterhelhetőség felső értéke. Ugye a 490 és 600W közötti részről írtam mint problémaforrás. Egy induktív fogyasztót (pl. egy motort) simán járathatunk 600W-ig, egy izzónak sem lenne problémája, de elektronikát már nem. Tehát a mostani tápod már lazán ebben a bizonytalan tartományban rezeg. Lazán hátradőlve mondhatnám azt is, hogy még szerencse ha csak a videókártyát magában elviszi. A saját 9700K-s gépemben anno 1050W platinum táp duruzsolt, és akkoriban még én sem számoltam így. De ezzel most nem azt szeretném, hogy rohanj a boltba újat venni, ha neked így is jó. Viszont amikor majd fejleszted a gépet, célszerű kalkulálni vele. Nálam ez az egyik indok, hogy mindig csak teljes gépet rakok össze. Hosszú távon így az olcsóbb. Használt gépet el is lehet adni, így valamennyi visszajön. Olyan mint a gépkocsi. Az öreg autó ára részben fedezi az új autót.
Pályafutásom során egyszer futottam ebbe bele nagyon keményen. Van vagy volt (nemtom létezik-e még) MO-n egy nagy gyertyagyár. Mindenféle gyertyát gyártottak, hazánkat teljesen lefedték, sőt sok magyar az ő termékeiket hozta haza szuvenírként:D (illatgyertya). Kinőtték Újpestet és leköltöztek vidékre egy falu (névre most nem emléxem) szélére, Salgótarjántól kábé 20km-re. És kezdődtek a problémák. Elektromos cuccok instabilan működtek. Kiderült, hogy az elektronikák hülyültek le a tápjuk miatt. Alapvetően a 10KV-os vezeték volt a hibás, túl hosszú volt az üzem fogyasztásához képest. Az elmű-el egyszerűen nem tudtuk a trafón a csapolásokat úgy állítani, hogy jó legyen az üzemnek. Megterveztünk és legyártottunk speciális tápegységeket, azokkal jó volt. De nem minden gépet lehetett megbontani, illetve ott volt még a irodai és kommunális üzem problémája is. Nem lehetett a gondot teljesen kiküszöbölni. A vége az lett, hogy el kellett költöznie a gyárnak. És mindezt csak a "libegő" tápoknak köszönhették.
Most, hogy az utóbbi időben így megugrott a PC alkatrészek teljesítmény felvétele, ez sok, még nem nagyon ismert problémához vezet majd. A táp problémáját marketing-el nem lehet megoldani, és lassan a melegedés is külön gond lesz. Már gondolkodom, hogy a PC házak mikor lesznek hőcsövesek, így kivezetve a hőt a házon kívülre, mert belül már nem lehet lehűteni (rengeteg rejtett hő van már most is egy házon belül). Úgy mint ahogyan a 80-as években a műholdakkal is csináltuk. És akkor majd a gyártók előadják, hogy ez mekkora innováció:). Na igen. A videókártyáknak az alján pár éve megjelent egy innováció (alulemez), hogy ez hű de, meg mennyire nem engedi károsodni az alkatrészeket a meleg miatt. Hatalmas találmány, de nem most. Már 1960-ban is alkalmazták, egyetemen a tanáraim is tanulták már hallgató korukban. Industrial/Military/Aerospace kategóriákban kötelező a használatuk mióta tudok róla. A Commercial-ban pedig most az innováció része:D. Ilyen ez a világ.