szerintem 74.*% volt azon a képen (annyit láttam). az már 18gb. és csak azért mert minden a max.on van. véleményem szerint teljesen feleslegesen. nincs akkora különbség a látványban ami indokolttá tenné. csak hát vannak a földön maximalisták. nincs rosszabb mint egy kompromisszumokra alkalmatlan maximalista beállítottságú mérnök. találkoztam pár ilyennel a pályafutásom alatt, elég gyorsan kirugdosták őket, mert a hatékonyságuk a béka feneke alatt van.
a chipgyártáskor nem az a cél, hogy minden egyes altípus gyártását külön-külön megtervezik, meg mindent felépítenek a gyártáshoz (pl. logisztikát,gyártósorokat). alapvetően egyetlen technológiát fejlesztenek mindenből, és ez az egy technológia alá rendelik be a különböző altípusok előállítását. pl. tipikusan a cpu-knál. ezekben a chipekbe tesztelés után utólag írják be a teljes konfigot, hogy a végeredmény éppen melyik típus legyen. a mai fejlesztési átfutási idők olyan rövidek, hogy lehetetlenség lenne több milliárd félvezetőt tartalmazó lapokat egyesével megtervezni. úgyhogy azoknál a lapkáknál ahol a különböző típusoknak nagyjából ugyanaz lenne a maszkja, ott csak a top alkatrészt tervezik meg. a gyártás ugyanez. egy típust olcsóbb gyártani, ráadásul a selejt is sokkal kevesebb. rengeteg pénzről van szó. amikor tanultam a chipgyártást 386 és 486-osok voltak éppen gyártásban. úgy lehetett a korongok gyártását jellemezni, hogy középen helyezkednek el a leggyorsabb procik (80mhz), kicsit kijjebb a 66-osok, aztán kijjebb az 50 és 40 és így tovább. a korong legszélén pedig a 8mhz-esek (volt ilyen is, pl. pénztárgépekben használták). most is ugyanez van. legbelül vannak a legjobb lapkák, míg kifelé haladva a nem annyira jók. de itt nem hibás vagy hibátlan lapkáról beszélünk, hanem különböző minőségűekről. ekkor ha egy lapka nem felel meg a legszigorúbb követelménynek, veszik a következőt. előbb-utóbb valamelyik típusnak megfelel. ami változott az évek során az, hogy ma már sokkal finomabban bánnak a korongokkal, tehát elég sokat fejlődött a gyártási technológia. pl. régen a lapka egyben a félvezetők méretét mechanikai polírozással állították be, ma már folyadék van erre a célra. és csak ebből hatalmasat csökkent a selejtek száma.
pl. az intel családonként és tokozásonként tervezi meg a lapkákat. így i9, i7, i5, stb. gyártósort kell csak felállítani. és mondjuk pont itt volt olyan lapka a kezemben ami i7-es volt gyártásilag, de a végeredmény i5 volt. ebből is az látszik, hogy a lapkagyártóknak mennyire minimlizálni kell a gyártási erőforrásokat (naná, hisz ez a profit része).
ezeket az össznépi gyártásokat alkalmazzák a cpu-knál, gpu-knál, mcu-knál, memóriáknál és egyéb vezérlőknél is. pl. láttam chipset-et is így gyártani.
a lapkagyártók többsége nem rendelésre dolgozik, hanem mennyiségre. megtervezik, hogy most 8bites processzort fogunk gyártani. a rendelésállományban van belőle mondjuk 10e. nem ezt a mennyiséget gyártják le, hanem egy jóval nagyobb előkalkulációs mennyiséget. mondjuk 100e db-t. akkor rögtön van további 9db 10e-es rendelésre legyártott mennyiség. miután legyártották a 8bitest, átállítják a gyártósort 16bites procira és gyártanak szintén 100e-t úgy, hogy erre sincs ekkora megrendelés. azután jöhet a 32bites, majd a 64-es, és így tovább. a lényeg az, hogy amikor egy rendelés befut, azt raktárról ki tudjuk elégíteni. így lehet elérni azt, hogy a profitot maximalizáljuk, mert rengeteg időt, pénzt, miegymást meg lehet azzal takarítani, ha nem kell a sorokat állandóan átallítgatni. a raktározás nagyságrendekkel olcsóbb.
na itt elfordulhat olyan szitu, hogy befut egy jókora rendelés mondjuk az i3-as cpu-ra, de nincs annyi lapka készleten. de ha összevonjuk az i5 és i7-el, akkor már van. ilyenkor a gyártó döntést hoz, hogy vagy beállítja a gépet, hogy további lapkákat állítson elő, míg el nem éri a rendelés + raktárkészlet mértékét, vagy a meglévő lapkákat tokozza be. ebben az esetben azt is figyelembe kell venni, hogy míg a tokozás megy mint a karikacsapás, addig az új lapkák előállítása és tesztelése bizony hosszabb folyamat, főleg a gyártósor éppen mással van leterhelve (márpedig mással lesz, mivel nem áll). ilyenkor a rendelés teljesítésének határideje kitolódik, ami egyben azt is jelenti, hogy a gyártónak olcsóbban kell adnia az alkatrészeket. ezért a jó döntés szinte minden esetben a raktárkészlet felhasználása lesz. gyors lesz a szállítás, így nem kell engedményeket adni.
nagyjából így kell érteni azt, hogy a gyárak milyen alkatrészeket állítanak elő, mit tartalmaznak a tokok, stb. őket nem érdeklik a te személyes problémáid, csak a gazdaságosság érdekli őket, és mindent annak rendelnek alá. lehet, hogy egy sokkal jobb processzort kapsz mint amit vettél (bár ez manapság már elég ritka), de ez nem jelenti azt, hogy a gyártó "ráfázott", pont ellenkezőleg: így volt neki olcsóbban előállítani azt a processzort.
amire a gyártónak oda kell figyelni az, hogy egy alkatrész lehet jobb mint az adatlapján leírtak, de rosszabb semmi esetre sem. sajnos vannak ilyen gyártók, az egészen nagyok és ismertek között. a lista élén az amd. a legnagyobb adatlaphamisító, pl. még nem találtam olyan terméket tőlük ami megfelelt volna az adatlapjának. volt belőle kárunk is, be is pereltük őket, kurva sok pénzt el is nyertünk tőlük. és továbbra is folytatják. úgy néz ki az idén is be lesznek perelve. hadd szokják. már egy darab alkatrészt sem használunk tőlük.