Álomvilágban élsz és az önellentmondások nálad és a libsiknél vannak. Éppen a liberalizmus önellentmondásai (és a sok hazugság) miatt lettem illiberális. Kettős mérce akkor lenne, ha tabula rasával indulna minden ország megítélése, de a múltat és a jelent is figyelembe veszem, ezért vagyok kissé Amerika-ellenes. Illetve valami más ellenes, amit tilos leírni. És te úgy értelmezed ezt, hogy ez a gyűlölet, miközben tapasztalat és elővigyázatosság, semmi gyűlölet nincs, a másik oldalon viszont ott a gyűlölet keményen (hiszen az a Sátán oldala) és ezt minden részlete bizonyítja.
Kettős mércét alkalmaz mindenki, aki az Egyesült Államok agresszív "demokráciaexportját" nem ítélte el sosem, de az oroszokra fújol.
Szabadság* meg ilyen lózung f@szságok vezérlik a totál szubjektív erkölcsödet, világszemléleted, miközben elvetsz mindent, amit ezerévekig kiindulópontként használtak a világ legnagyobb gondolkodói (is). Ezenkívül mivel minden jel arra mutat, hogy van Isten, minden (metafizikai) tradíció erről szól, ezért nagyon durva eltévelyedés és vakhit kell az ateizmushoz.
Az emberek egyenlők? Pofátlan hazugság. Hogyan lennének egyenlők?! Minden embernek más képességei vannak, más-más múltja, tettei. Ez alapján bizony rangsorolni lehet őket és a legtöbb esetekben különbséget is kell tenni.
Demokrácia? Soha, sehol nem működött, egy rossz vicc az egész. Az az ember pedig, aki azt hiszi, 4 évente szavaz és azzal befolyásolja akár csak x-milliomodrészt az ország jövőjét, és ezáltal idővel lassan-lassan, de minden jobbra fordul, vagyis "fejlődik" a társadalom, az menthetetlen.
*A szabadság eszméje eleve sátáni, ugyanis az isteni rend elleni lázadás motivációjának tárgyiasulása. Vagyis a természetben, a világban vannak törvények, mint a gravitáció stb. minden Istentől, és valaki ez alól ki akar bújni, ergo ellen-Isten akar lenni, neki ne dirigáljon senki - ez az úgynevezett szabadság. Ideig-óráig Sátán meg is adhatja neki látszólagosan, élheti a kontroll nélküli hatalmast vagy a hippiéletet emberi mívoltából kivetkőzve, elállatiasodva hedonista, nihilista "carpe diem" szemlélettel, majd jön a nagy kopp: a kárhozat. Sajnos ilyen a koreszme, de a többség meg a konvenció nem jelenti azt, hogy az az adekvát út, koránt sem.