A Phase 1-et imadtam. Az arrol szolt, hogy mi lenne, ha a mi vilagunkban lennenek ilyen szuperhosok. A MI vilagunkban, ezen van a hangsuly. Tehat a filmben abrazolt vilag az ugyanaz amiben en is elek, amire raismerek, kiveve hogy van benne ez a szuperhos. Emiatt tudok az egesszel azonosulni.
Aztan ez kezdett elcsuszni, es atalakulni egy olyan vilagga, amivel en mar nem tudok azonosulni, mert semmi koze a mienkhez. A szuperhosok teljesen hetkoznapiva valtak, az altalam ismert technologiak helyet atvette a varazslat, es alien kutyuk. A logika teljesen eltunt, minden helyzetben elohuzhato egy soha sem latott varazslat mint plot device vagy deus ex machina.
Az Endgame-ig meg elvitt engem a lendulet, de azota csak rosszabbodott. A konzisztencia teljesen szetesett, es mig a korabbi phasekben a legtobb ero magyarazhato volt technologiaval, vagy az Infinity Stone-okbol eredeztetheto erovel, azota minden filmben/sorozatban elohuznak valami uj erot, vagy sosem hallott mitologiat aminek semmi koze a tobbihez. A latvanyvilag pedig egyre inkabb eluszott a realisztikusbol a Kemkolykok 3D fele tulszaturalt szines hanyasba... Mindez mar inkabb egy fura alomvilag, es mivel abszolut semmi koze a valo vilag fizikajahoz, igy mar nem is tudom hova-tenni az egeszet, csak kikapcsolni teljesen az agyamat.
Na ennek egy extrem vegletet lathatjuk a Kvantumaniaban...
Az Endgame ota egyik Marvel film miatt sem akarok a moziba rohanni, a Spiderman-t kiveve. De ezert vegkepp nem. Majd megnezem ha kijon a Disney+-on.