Nem sikerül tető alá hozni az egymás elleni kémkedés tiltását

A romló kapcsolatok miatt önmér­sék­le­tet tanúsítanának mind az Európai Unió tagállamainak nemzetbiztonsági szolgálatai, mind az amerikai és a német kormány.

Tárgyalást kezdtek az Európai Unió tagállamainak nemzetbiztonsági szolgálatai az egymás elleni kémkedés tiltásáról. A német kormány az értesüléssel kapcsolatban azt közölte, hogy Angela Merkel kancellár a hírszerző szolgálatokra vonatkozó közös szabályokról rendelkező megállapodás kidolgozását javasolja az uniós országoknak, és a szövetségi hírszerző szolgálatot (BND) bízta meg a tárgyalások lefolytatásával - írta a Süddeutsche Zeitung. "Bizalmas megbeszélésekből álló folyamatról" van szó - közölte a kormány. A lap szerint a 28 tagállam titkosszolgálatainak képviselői már legalább háromszor találkoztak Berlinben, a megbeszéléseket a BND alelnöke, Guido Müller vezeti.

Az elképzelés szerint az egyezményhez csatlakozó országok vállalják, hogy nem folytatnak egymás ellen titkosszolgálati tevékenységet. Rögzítenék egyebek között azt is, hogy az egyezményben részes szolgálatok nem kérhetnek a partnerszervezetektől olyan információkat a saját országuk állampolgárairól, amelyek gyűjtése számukra tilos. Ez azért fontos, mert korábban feltehetően ezzel a módszerrel kerülték meg a nemzeti adatvédelmi előírásokat - írta a Süddeutsche Zeitung. Európában több ország, elsősorban Nagy-Britannia ellenzi a hivatalos megállapodást a kémkedés tiltásáról, ezért jelenleg azt mérlegelik, hogy egyezmény helyett csak egy közös nyilatkozatot dolgoznak ki.

Az európai "No Spy" egyezmény ötlete úgy merült fel, hogy a BND és az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) - a német belső elhárítás - tavaly a kormány megbízásából tárgyalást kezdett az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetőivel az egymás elleni kémkedést tiltó egyezményről, miután az NSA-tól kiszivárogtatott dokumentumokban Angela Merkel mobiltelefonjának megfigyelésésre utaló adatokat találtak.


Mindenki megtiltaná, hogy kémkedhessenek ellene
Számos európai ország jelezte, hogy csatlakozni kíván az amerikai-német tárgyalási folyamathoz, de a német kormány elhárította a kérést, mert nem akarta tovább bonyolítani a nehezen haladó egyeztetést. Ehelyett inkább meghívták az európai szolgálatok képviselőit Berlinbe, hogy kezdjenek tárgyalást egy európai megállapodásról. A Süddeutsche Zeitung és az NDR szerint egyik No Spy egyezmény ügye sem áll jól. A német szolgálatok vezetői csalódottak, mert az amerikai fél nem hajlandó megállapodni abban, hogy soha többé nem figyelnek meg német kormánytagokat és magas rangú politikusokat, és azt sem árulják el, hogy mikor hallgatták le Merkel telefonját.

A müncheni újság és a hamburgi NDR jelentése nyomán a héten vitát tartottak a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában a német-amerikai egyeztetésről. A kormány képviselői azt hangoztatták, hogy a tárgyalási folyamat ugyan nehezen halad, de folytatódik, leállítása pedig felelőtlenség lenne. Fenyegetéssekkel "nem jutunk előre és csak saját magunknak ártunk" - emelte ki Clemens Binninger CDU-s képviselő, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke.

A parlamenti vitában az ellenzéki szónokok a kormány kudarcaként értékelték a fejleményt. "Aki kémeket küld tárgyalni egy kémkedés elleni megállapodásról, az nem csodálkozhat ezen az eredményen" - regált a kormányzati állásfoglalásra Hans-Christian Ströbele, az ellenzéki Zöldek képviselője. Megismételte követelését, hogy a Bundestag hallgassa meg az NSA-dokumentumokat kiszivárogtató Edward Snowdent. A BND elnöke, Gerhard Schindler szerint legfeljebb általánosságokat tartalmazó megállapodást lehetne kötni, ilyet pedig nem érdemes - írta a Süddeutsche Zeitung. Az értesülést a BND nem cáfolta, csupán azt közölte, hogy a tárgyalások még tartanak.

A Der Spiegel hírmagazin korábban arról írt, hogy az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok fenntartásai miatt nem lesz német-amerikai megállapodás az egymás elleni kémkedés tiltásáról. Az NSA és a CIA vezetői csak a szolgálatok közötti együttműködés alapelveit rögzítő egyezmény megkötésére hajlandóak. Az egymás elleni kémkedés tiltását elsősorban azért nem akarják belevenni a dokumentumba, mert ezzel elismernék, hogy korábban kémkedtek Németország ellen. Elutasítják a német kérést azért is, mert más országok is követelhetik az őket érintő amerikai titkosszolgálati tevékenység leállítását, ha Németországnak engednek - magyarázták a lap német forrásai az amerikai álláspontot.

"Több mint egy évtizede a legmélyebb válságba jutott Németország és az Egyesült Államok barátsága az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) leleplezett titkos adatgyűjtő tevékenysége miatt" - mondta Berlinben a legnagyobb német kormánypárt, a CDU vezető külpolitikusa. Az NSA-botrány hasonló bizalomvesztést okozott a német-amerikai kapcsolatban, mint amikor 2003-ban az akkori baloldali német kormány elutasította a részvételt az amerikai vezetésű iraki invázióban - mondta újságíróknak Philipp Missfelder, a CDU/CSU parlamenti képviselőcsoportjának külpolitikai szóvivője, a transzatlanti kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánymegbízotti tisztség várományosa.

"Egy kapcsolat "boldog időszakokból és mélypontokból áll, az NSA megfigyelési ügyei pedig új mélypontra juttatták a két ország barátságát" - tette hozzá. "A bizalmat újra fel kell építeni, de ez csak akkor sikerülhet, ha Amerika adott szava ér is valamit" - mondta a politikus. A WikiLeaks-iratokból és az NSA-tól kiszivárogtatott dokumentumokból kitűnik, hogy Washington nem tartja "lojális barátnak" Németországot - tette hozzá.

Missfelder szerint szankcióra lesz szükség, ha a tárgyalások teljesen leállnak. Ebben az esetben fel kell függeszteni a Swift-egyezményt, az EU és az Egyesült Államok közötti banki adatcseréről szóló megállapodását. A transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalásokat viszont nem szabad megszakítani. Ezzel "csak saját magunknak ártanánk" - mondta a CDU külpolitikusa. Hangsúlyozta: az egymás elleni kémkedést tiltó egyezménynek feltétlenül tartalmaznia kell, hogy tilos megfigyelni, lehallgatni német politikusokat és újságírókat. Be kell vezetni azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok kicserélik az elektronikus kommunikációról rögzített metaadatokat (vagyis "az adatok adatait", amelyek azt mutatják, hogy ki mikor kivel közölt valamit elektronikus úton) - mondta Philipp Missfelder. "Egy megállapodás érjen legalább annyit, mint a papír, amelyre leírják" - tette hozzá.