A mélyűr hangjai

A NASA két Voyager szondájának mérései segítettek felfedni a Naprendszer külső bolygóit, valamint a csillagközi űr határmezsgyéjét is. Ezeket az adatokat most egy klasszikus zenei darab megalkotásához használták fel.

Domenico Vicinanza fizikus, a kutatási és oktatási felhasználásokat kiszolgáló nagy sebességű európai GÉANT számítógépes hálózat termékszolgáltatási vezetője 320.000 mérést választott ki a két űrszondától, melyek egyenként 320.000 hangjegyet jelentenek különböző frekvenciákon - néhány kHz-től 44,1 kHz-ig - és az adatok feldolgozásával létre hozott egy duettet. "Különböző hangszercsoportokat és hangtextúrákat választottam a két űrhajó ábrázolásához" - nyilatkozott Vicinanza, aki a fizika mellett a zenében is járatos.

A zeneműhöz a Voyagerek kozmikus sugár detektorának proton számlálóit használta fel, melyek egyidejűleg működnek, egy órás intervallumokkal, miközben a szondákat több milliárd kilométer választja el egymástól. "Szerettem volna egy olyan zenei darabot komponálni, ami együttesen adózik a Voyager 1-nek és 2-nek" - mondta.

Az eredmény egy kellemes, pergő ütemű kompozíció lett klasszikus hangszereléssel, ami tudományos értéket is képvisel. "A dallam elemzése ugyanaz, mintha egy grafikont néznénk, itt azonban az észleléshez a fülünket használjuk" - tette hozzá.


A szonifikáció, vagyis a hanggá alakítás az ábrázolási technikák egy jelentős fejezete, mondta Vicinanza egy korábbi interjúban. Az alapelv elég egyszerű, a növekvő adatok növekvő hangmagasságot jelentenek, míg a csökkenő adatok csökkenő hangmagasságot. A hangjegyek kiválasztásában, a számok tényleges hangokhoz rendelésében rendkívüli szabadság áll az alkotó rendelkezésére, csupán két alapelvre kell odafigyelni. Elsőként ugyanazt a számot mindig ugyanahhoz a hanghoz kell hozzárendelni, másodikként a dallam változásai mindig pontosan kövessék a tudományos adat profilját.

Vicinanza már korábban is készített zenét a Naprendszert első ember alkotta objektumként elhagyó Voyager 1 adataiból, emellett azonban több tudományos kompozíció is született, többek közt a Nagy Hadronütköztető Higgs-bozonnal kapcsolatos adataiból, agyletapogatásokból, sőt vulkánok szeizmológiai méréseiből is.