Vizes Mars, avagy újra vitázhatunk a marsi életről

Vizes Mars, avagy újra vitázhatunk a marsi életről

2014. március 2. 10:08, Vasárnap
A NASA houston-i Johnson Űrkutató Központjának (JSC) és a pasadena-i Sugárhajtómű Laboratórium (JPL) tudóscsoportja múltbéli vízmozgásra utaló bizonyítékokat talált egy marsi meteoritban, újraélesztve a marsbéli élet lehetőségéről szóló vitákat.

1996-ban a JSC David McKay, Everett Gibson és Kathie Thomas-Keprta által vezetett csoportja közzétett egy cikket a Science-ben. A publikáció az Allan Hills 84001 (ALH84001) meteorit élő anyaggal kapcsolatos, úgynevezett biogén bizonyítékainak felfedezéséről szólt. Új tanulmányukban Gibson és munkatársai egy 13,7 kilogrammos marsi meteorit, a Yamato 000593 (Y000593) belső szerkezetére fókuszáltak. A csapat beszámolója szerint ezek a szerkezetek, valamint az összetételbeli jegyek biológiai folyamatokra utalnak, amik évmilliókkal ezelőtt mehettek végbe a Marson. Az új tanulmány, amit Lauren White, a JPL kutatója jegyez, február végén jelent meg az Astrobiology szaklapban.

"Míg a Marson dolgozó robotküldetések folyamatosan derítik fel a bolygó múltját, a Földön is tanulmányozható marsi minták jelenleg csak a Marsról származó meteoritok" - mondta White. "A Földön számos elemzési technikát tudunk alkalmazni, hogy mélyebb betekintést nyerhessünk a meteoritokba és fényt deríthessünk a Mars történetére. Ezek a minták utalásokkal szolgálnak a bolygó múltbéli lakhatóságára. Ahogy egyre több marsi meteoritot fedeznek fel, a mintákra összpontosuló kutatások egyre mélyebb betekintést nyújtanak az ősi Mars veleszületett tulajdonságaiba. Ezen felül, ahogy ezeket a meteorit-tanulmányokat összevetjük napjaink robot-észleléseivel, előkerülnek a bolygó látszólag vizesebb múltjának rejtélyei"

Az elemzések eredményei szerint a vizsgált Y000593 jelű kőzet 1,3 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy marsi lávafolyamból. Körülbelül 12 millió évvel ezelőtt, egy becsapódás hatására lökődött ki a meteorit a vörös bolygó felszínéről, majd hosszas utazás után, körülbelül 50.000 évvel ezelőtt pottyant le a Földre, az Antarktiszon. 2000-ben bukkant rá a Japán Sarkkutató Expedíció a Yamato-gleccseren. A meteorit egy nakhlit. Ennek a csoportnak a tagjai főleg monoklin piroxénből álló kumulátos kőzetek. A marsi meteoritok anyaga az oxigénatomok összetételéből jól elkülöníthető más meteoritok, valamint a Föld és a Hold anyagaitól.


A kutatók két Marsról származó agyagra utaló jelsorozatot azonosítottak. Az egyik ilyen, a meteoritot átszövő csatorna és mikrocsatorna szerkezet. Az észlelt mikrocsatornák tekervényes, hullám alakzatot mutatnak, amik megegyeznek a földi bazaltos üvegeknél megfigyelt, biológiai folyamatok által megváltoztatott sémákkal. Emellett nano- és mikrométeres gömbökre is bukkantak, melyek a kőzet rétegei közé préselődtek és elkülönülnek a karbonáttól, valamint az alapul szolgáló szilikát rétegtől. Hasonló gömbalakú jegyeket észleltek korábban az 1911-ben, Egyiptomban földet ért Nakhla Mars-meteoritnál.

Az Y000593 gömbjeinek összetétel-vizsgálatai kimutatták, hogy a gömbök jelentős széntartalommal bírnak a körülöttük elhelyezkedő iddingsit (az olivin csillámszerű mállásterméke) rétegekhez viszonyítva.

A két jelsorozat hasonlósága különösen érdekes annak tudatában, hogy az Y000593 50.000 évet töltött az Antarktiszon, míg a Nakhla szinte azonnal a földetérését követően az elemzések kereszttüzébe került. A tanulmány szerzői nem tudják kizárni annak lehetőségét, hogy a szénben gazdag területek mindkét esetben abiotikus mechanizmusok eredményei, a texturális és az összetételbeli hasonlóságok a biogénként elismert földi mintákkal azonban felvetik a biológiai tevékenység lehetőségét a Marson. "A Yamato 000593 marsi meteoritban látható egyedi jegyek az agyagásványokban tapasztalható, víz hatására lezajló átalakulások és karbonátdús anyag jelenlétének bizonyítékai, melyek azt bizonyítják, hogy a Mars a múltban egy rendkívül aktív égitest volt" - magyarázta Gibson, aki szerint a Mars egy aktív, jelentős szénkomponenssel rendelkező vízkészletetét leplezik le a meteoritok.


Elektron mikroszkópos felvételen a gömbök. A pirossal bekarikázott terület kétszer annyi szenet tartalmaz, mint a gömbök nélküli, kék karikával ellátott terület

White elismerte, hogy eredményeik nem tekinthetők perdöntőnek, mivel egyetlen meteoritnál sem zárható ki a szennyeződés lehetősége, a jegyeket azonban mindenképpen érdekesnek tartja, és további tanulmányokat szorgalmaz.

Listázás a fórumban 
Adatvédelmi beállítások