Mondja ezt az az ember, aki elé kiokádták, hogy a NASA-t utálni kell, és jó birka módjára béget is kórusban. Szerintem ezt a szempontot hanyagold, mert nem fogsz belõle jól kijönni...
Tovább olvasva a cikket az derül ki, hogy a folyékony víz jelenléte a Mars 30 százalékán lehetséges fizikailag.
Hopp én is tévedtem, 10 celsius fokig lehet folyékony, de csak a legalacsonyabb területeken. http://science1.nasa.gov/science-news/science-at-nasa/2000/ast29jun_1m/
Több dologból is. A Marson voltak/vannak kutatószondák amik mérnek, elemeznek így van összehasonlítási alap. A Viking szondák óta van adat a Mars felszínének összetételi arányáról (színképelemzéssel meg már száz évnél is régebb óta, igaz ez nem olyan pontos), és az elemek aránya elég árulkodó dolog. Az, hogy 0,X % még milyen vegyületeket, összetett molekulákat tartalmaz arról valóban csak most érkeznek adatok, de nem ez a lényeg. Mint írtam fontosabb az összetétel illetve az elemek aránya, de persze a kõzet geológiai szempontból is árulkodó (pl.: hogy alakul ki az a kõzettípus), aztán a légkörzárványok, az izotóparány ami más a Marson mint mondjuk a Ceresen, a mágneses zárványok is sokat elárulnak - illetve meg lehet állapítani, hogy milyen hatások érték azt a követ az elmúlt x millió vagy milliárd év alatt (például vizes környezetben keletkezett e, vulkáni kõzet vagy sem, stb.)
A gyakoriság az idõ kérdése is. Ugyanis volt olyan idõszaka a Naprendszernek amikor naponta hullottak a dinókat kipusztító meteorok sokasága (meg ennél nagyobb is) minden bolygóra. Ezt hívják a Nagy Bobázási Idõszaknak, illetve volt egy Kései Nagy Bombázás is. Ezek a meteorotok mind ebbõl az idõszakból valók. Statisztikailag a Marsot elhagyó kõzet 5% éri el a Földet.
A meteorokat leginkább sivatagokban és az Antarktiszon gyûjtik, és nem a kertekben ahol minimális esély (vagy még kevesebb) van a megtalálásra. Meg persze, ha valahol látványosan leesik akkor...
Értem, hogy elemzésnek vetik alá (nyilvánvaló), de:
-- Azt honnan tudják ilyen biztosan, hogy pont a Marsról jött, és nem mondjuk a Ceresrõl, vagy (ami sokkal gyakoribb esemény kellett hogy legyen) a Holdról?
-- Pár éve még azt sem tudták, hogy mibõl áll a Mars felszíne MOST, nemhogy azt, mibõl állt 3 milliárd évvel ezelõtt
-- Vajon milyen gyakori esemény lehetett, hogy a Marsról idepottyant valami x méretû kõ? Mekkora a valószínûsége, hogy pont egy ilyen bekerül egy laborba és kielemzik? Például a mi kertünben egyetlen kõ sincs, amit a NASA kielemzett volna:-))) Komolyra fordítva az utóbbi kérdést: nyilván végeztek valami tudományosabb (mért adatokon alapuló) valószínûség-becslést, hogy mekkora az esély egy ilyen marsi eredetû kõ megtalálására. (ha valaki tud errõl, azt rólad tételezem fel leginkább)
"Szóval elméletileg lehetséges, hogy bizonyos idõközönként, amikor felmelegszik, folyékony víz legyen a felszínen... És erre nem régiben találtak is fura nyomokat."
Nem, mert a légnyomás egy százaléka a földinek, ami azt jelenti, hogy a forráspont és az olvadáspont azonos. Ez szublimációt jelent. Magyarán, amikor elolvad, nem kezd el csordogálni, hanem huss, rpgtön el is párolog.
Mint a szárazjég. Normál légköri nyomáson a széndioxidnak nincs folyékony halmazállapota. Van szilárd, meg van légnemû. Folyni nem fog, maximum baromi nagy nyomáson.
Én csak egy valamit mondok NASA,ki hisz még a NASA nak egy nagy kamu az egész cég.
1. A cikk is utal rá, hogy elemzésnek veti alá a meteoritokat...
2. Hmm, a tudomány már csak ilyen, vannak területei amit sokan kutatnak, amíg a feltett kérdésekre meg nem találják a választ. Ha ennyire zavar, akkor szerintem ne nézz (olvass) oda. Nem?
Leszámítva, hogy a légnyomás kiba alacsony, kb 200-ad része a Földi felszíni nyomásnak, ami miatt gyak pillanatokon belül elforr, ha egyáltalán felolvad.
Sõt, mivel zéró a légkör nedvességtartalma ezért a vízjég, a folyadék fázist kihagyva, elszublimál.
A hömérséklet magában nem jelent semmit.
Azonban a vízzel kevert talaj már máshogy viselkedhet. Pl akár mínusz 20 fokig is cseppfolyós maradhat a mikrorepedésekben a víz. A Marson látható talajmegfolyások nem feltétlenül a klasszikus értelemben vett nagymennyiségû folyékony víz jelenlétének a bizonyítékai, bár közük lehet hozzá. Sokkal inkább talajcsúszásról, egyfajta hideg iszap mozgásáról lehet szó.
The temperature on Mars may reach a high of about 70 degrees Fahrenheit (20 degrees Celsius) at noon, at the equator in the summer, or a low of about -225 degrees Fahrenheit (-153 degrees Celsius) at the poles. Obviously this is very inhospitable for humans, but it is also of some concern for the electronics and mechanical parts of a Mars airplane and its instrumentation. In the mid-latitudes, the average temperature would be about -50 degrees Celsius with a nighttime minimum of -60 degrees Celsius and a summer midday maximum of about 0 degrees Celsius.
Szóval elméletileg lehetséges, hogy bizonyos idõközönként, amikor felmelegszik, folyékony víz legyen a felszínen... És erre nem régiben találtak is fura nyomokat.
A jég tetején illetve kiszáradt tavak medreiben azért feltûnõbb, ha ott van egy hasonló kinézetû kõ és persze eltart egy darabig, amíg alaposan kielemzik.
Quintus Pontius Pilatus: Dobjátok a Földre Le de Dulván. Aztán majd Kiderül lesz-e élet !! 8)
Ebben a szenzációvadász Mars-sztoriban két dolgot nem értek:
1.) Mi ez az ÁLLÍTÓLAG a Marsról iderepült kõdarab? Nem hiszem, hogy azt csak úgy ki lehet jelenteni, hogy ez itt kéremszépen a Marsól jött. Aki nem hiszi, annak mars!
Képzeljük csak el, ahogy megy a Nagy Kõkeresõ a sivatagban, és egyszercsak felkiált: odanézzetek! Ott (a látóhatár széle felé mutat) egy Marsról iderepült követ látok!
2.) Mi ez a tömegpszihózisba hajló "élet"-keresgélés? Az, hogy a valamikori életszerû valami rég széjjelpusztult nyomait vagy annak is a nyomait keresgélik, annak reménye nélkül, hogy bármit megtudhatnánk arról a valamirõl, amire 3 milliárd évvel késõbb ráfogjuk, hogy élt, mi haszna van ennek, hogy ennyire kétségbeesetten lihegve kell keresgélni?
Hogy majd a "marsi élet védõk" vagy valami hasonló baromkodó gittegylet betiltsa nekünk az ûrutazásokat, arra hivatkozva, hogy szétromboljuk az életet? Ami valószínûleg nem is élet volt, és ha az is volt, már a nyomainak a nyomai sem árulnak el róla semmit?
Majha alkoholt találnak a Marson, akkor szóljanak! XD
Itt a víz fázisdiagramja, és a Marson kb. 600 Pascal a felszíni atmoszférikus nyomás... :)
Hogy a francba származna már ez a kõdarab a Marsról? Ráadásul pont megtalálták? nane.. Attól még hogy ott is fellelhetõ ez az anyag az még igen csekély bizonyíték... Másrészt víz csak jég formájában lelhetõ fel a Marson, ráadásul elég kevés. Arról nem is beszélve hogy -50 foknál nem nagyon szokott melegebb lenni. Bár azt jó lenne tudni, hogy azon a légnyomáson hogyan viselkedik a víz, mert ugye köztudott hogy minél kisebb a légnyomás, annál alacsonyabb a víz forráspontja..
A földi élet is túlélt drasztikus éghajlat változásokat. A marsi élet is túlélhette.
Informatika és tudomány
