Eric Schmidt nem érti a Google elleni támadásokat

A vállalat első embere azt szeretné megfejteni, hogy min alapulnak a szolgáltatásaikkal, az adatgyűjtésükkel szembeni félelmek.

Eric Schmidt szerint amennyiben elterjed az az álláspont, hogy félni kell a Google megoldásaitól, akkor ez komoly kockázatokat jelent minden gazdaság számára és súlyosan visszavetné az európai innovációt. Ez azt eredményezné, hogy a vállalatok elvándorolnának, senki sem alapítana új vállalkozásokat. Meggyőződése viszont és hogy ennél vannak jobb alternatívák. Úgy véli, a szigorú szabályozás helyett inkább az erősebb együttműködésre, az új partneri kapcsolatok megkötésére kellene helyezni a hangsúlyt.

A menedzser példaként említette, hogy a Microsoft elleni európai eljárásból a Google igyekezett tanulni és teljesíteni az Európai Bizottság követeléseit, még akkor is, ha ez fájdalmas döntések meghozatalát eredményezte. Európában az internet a legfontosabb gazdasági motor, a Google pedig mindenki számára sikeres digitális jövőt kíván létrehozni. A görög kiskereskedő, a francia divattervező és a német órakészítő számára egyaránt lehetővé teszik, hogy egyetlen kattintással beléphessenek a globális piacokra.

Eric Schmidt kifejtette azt is, hogy éveken át komoly vitáik voltak az Axel Springer kiadóval, melyek szerzői jogi, piaci versennyel kapcsolatos és más kérdések kapcsán alakultak ki. Többször is Németországba látogatott, hogy megoldásokat javasoljon a kiadó vezetőinek és lehetővé tegye egy gyümölcsöző partneri kapcsolat kialakítását. A Google az innovációk segítségével akart közös üzleti modelleket felépíteni az Axel Springerrel és a célok között szerepelt, hogy közösen profitáljanak a mobil és a közösségi webes technológiák elterjedéséből. Végül sikerült megállapodniuk. Számos további nagy európai kiadóval (The Telegraph, The Guardian) tudtak ilyen megállapodást kötni, de egyes cégek még mindig azt hiszik, hogy az jelenti a jövőt, ha beperelik a Google-t, a Facebookot vagy az Amazont.

A Google leginkább olvasókat ad a kiadóknak, havonta több mint tízmilliárd kattintást továbbít a vállalatok felé. Csak tavaly az AdSense hirdetési program kapcsán 9 milliárd dollárt osztottak szét a konszern partnerei között, míg az AdSense egy évtizeddel ezelőtti elindítása óta kereken 30 milliárd dollárhoz jutottak a partnercégek. Szintén profitálnak a cég működéséből a múzeumok: párizsi kulturális intézetük létrehozott egy platformot, amelyen keresztül a világ múzeumai elérhetővé tehetik a felhasználók számára a különböző archívumok tartalmait és a műalkotásokat. A genti egyetemi könyvtárral közösen több mint 200 000 könyvet digitalizáltak, a legrégebbi művek a 15. századból származnak. Volt olyan kötet, amit eddig csak néhányszor tekinthettek meg az emberek, most pedig már naponta 100 000 alkalommal nézik meg őket.

A kölni Német Gazdasági Intézet tanulmányából kiderül, hogy a világháló az elmúlt évtizedben 25 százalékban részesedett a német export növekedéséből. Miközben számos hagyományos ágazat nehéz helyzetben van, addig az internetes társaságok milliárdokat fektetnek be új irodák és számítógép-központok felépítésébe, valamint a kutatás-fejlesztésbe. Az intézet kimutatta azt is, hogy Németországban 2007 és 2011 között a Google termékeinek segítségével több mint 28 000 vállalatot alapítottak. Ezek teljes bevétele több mint nyolcmilliárd euró volt és egyúttal 100 000 új munkahelyet hoztak létre. Mindez világosan kifejezi a web gazdasági erejét.