Mindenki informatikus-hiányra panaszkodik

Bármilyen témában is tartsanak sajtótájékoztatót a cégek, mindegyik megjegyzi, hogy katasztrofális a hazai szakember-helyzet.

Pár napja az idehaza több mint 1000 főt foglalkoztató EPAM Systems Kft. egyik vezetője, Fejes Balázs, előtte pedig Simon Attila, a Qualysoft Informatikai Zrt. vezérigazgatója panaszkodott a hazai munkaerő-állományra. Az EPAM Közép-Európa legnagyobb szoftverfejlesztő cége, Magyarországon három telephelyük van, a fővároson kívül Szegeden és Debrecenben. Az utóbbi években rendre 30 százalékkal bővültek, és úgy látják hogy van tere a jövőbeli növekedésnek is, de ehhez évente 350-400 új munkatársra van szükségük.

"Ma már minden szolgáltatást programok támogatnak, ha valaki venni vagy használni akar valamit, ahhoz szoftverre van szüksége. Mindehhez egyre több és több sor kódra van szükség, ami kemény szellemi teljesítmény: egy fejlesztő egy nap alatt átlagosan maximálisan 50 sort tud írni. Ahhoz, hogy minél több szoftvert lehessen készíteni, minden évben több emberre van szükségünk. A magyar oktatás az utóbbi években sajnos egyre kevesebb IT-szakembert bocsát ki, és ez teljesen ellenkezik a fentiekkel. Míg a környező országokban az IT-oktatásban kibocsátott szakemberek száma növekszik, addig Magyarországon az utóbbi pár évben csökken. Ezek az emberek már most hiányoznak a munkaerő-piacról, azaz lényegesen növelni kellene a számukat, másrészt a megjelenő szakemberek tudása, képességei kívánnivalókat hagynak maguk után."


"Változás kell az oktatási rendszerben, különben Magyarország lemarad, hátrányba kerül a környező országokkal szemben. Azt gondoljuk, hogy ez egy hullám, amit meg kell lovagolni. Románia, Bulgária és Fehéroroszország erősen verseng velünk" - mondta az EPAM banki és pénzügyi szolgáltatások üzletágának globális vezetője. Jelenleg átképzésekkel pótolják a hiányzó munkaerőt, illetve fejvadászokkal kerestetik meg a megfelelő embereket. "A komplex szoftverfejlesztési szolgáltatások terén egyértelműen az indiaiak előtt járunk, de tanulnunk is kell tőlük, hogy hogyan lehet ekkora munkaerő-kapacitást megmozgatni és működtetni."

"Ahhoz, hogy munkát tudjunk hozni Magyarországra, pl. ha 10 embert akarunk itt foglalkoztatni, ahhoz egy embert az ügyfélhez közel kell raknunk, az irodájába vagy a városába. Úgy is mondhatnánk, hogy munkaerőt exportálunk külföldre, ez egy kölcsönhatás. De Magyarországra tőlünk Keletről nem jön munkaerő, az ilyen munkavállalók általában átugranak minket. Ezen a területen a fizetési szintek a környező országokban nettó bérben szinte azonosak, különbség csak a költségekben van, tehát aki több pénzt akar keresni az kapásból egy fejlett piacra - Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba vagy a Távol-Kelet egy nagyobb városába - költözik. Az ukrán helyzet picit változtatja a történetet, de ebből nem érdemes hosszú távú következtetést levonni." - mondta Fejes Balázs.


A Qualysoft Informatikai Zrt. vezetője, Simon Attila május végén szintén cége jó eredményeiről számolt be, hasonlóan 25-30 százalékos idei növekedéssel számol. "A Magyarországon lévő nagyvállalatok visszatértek egy fejlesztési üzemmódba, újra elindították az informatikai beruházásaikat, másrészt hazánk kifejezetten vonzó lett a nemzetközi nagy informatikai cégek részére is. Azonban nagyon fontos, és mi is tapasztaljuk nap mint nap, hogy rengeteg betöltetlen informatikai pozíció betöltetlen."

A vállalat a tavalyi évet 250 magyarországi alkalmazottal zárta, egy részük távoli üzemeltetési szolgáltatást nyújt, másik része pedig ügyfeleknél dolgozik különböző projekteken. "Kevés a képzett a informatikus, több tíz olyan pozíció van jelenleg is, amit én most ebben a pillanatban be tudnék tölteni, ha lenne rá megfelelő ember. Nagyon nagy szükség van arra, hogy a képzést tovább erősítsük. Mi is kapcsolatban vagyunk nagyon sok egyetemmel, és próbálunk olyan programokat szervezni az ott tanuló diákok számára, amelyek lehetőséget biztosítanak nekik arra, hogy egy-egy terület szakértőivé váljanak."


Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára megerősítette, hogy az infokommunikáció az egyik legdinamikusabban növekvő magyarországi ágazat, mely a gazdaság stagnálása vagy csökkenése ellenére dinamikusan növekedni tudott. "Az ágazat az egyik legnagyobb foglalkoztatóvá vált, hiszen már a harmadik helyet foglalja el itthon. A kormány szeretné a szektor teljesítményét a következő években legalább a duplájára bővíteni, és ehhez kapcsolódóan további új munkahelyek jöjjenek létre. Jelenleg azonban a területen jelentős munkaerő hiány van, körülbelül 12 ezer olyan munkahely van, amit fel kellene tölteni, ami további lökésszerű lendületet adhatna az ágazat növekedésének."

"A kormány által támogatott felsőoktatási helyek száma és aránya jelentősen nőtt az elmúlt években, más kérdés, hogy a jelentkezések száma nem követte ezt. Éppen ezért szeretnénk minél erősebb, minél hangsúlyosabb kampányt indítani annak érdekében, hogy többen jelentkezzenek informatikus, informatikus-mérnök képzésekre, és szeretnénk az általános és középiskolai oktatást ebbe az irányba erősíteni." - mondta Vályi-Nagy Vilmos. Utóbbi kijelentés nem felel meg a tetteknek: a kormány a legutóbbi kerettantervi változtatást 2013 szeptemberében vezette be. Ebben a gimnáziumok első két évében az informatika órák száma összesen heti egyre csökkent, a középiskola 3-4. évében pedig nem is szerepel ilyen a tanrendben.