Megközelíti a Ceres törpebolygót a NASA szondája 

Az évekkel ezelőtt útnak indult űrszonda lesz az első, amely két égitest körül is pályára áll.

Még 2007 szeptemberében számoltunk be arról, hogy a NASA sikeresen útnak indította a Dawn űrszondát, amelynek fő feladata a Mars és a Jupiter között elhelyezkedő aszteroida-öv két legnagyobb lakójának megközelítése, majd pedig azok részletes vizsgálata. Az elsőként meglátogatott Vesta protobolygó esetében ez 2011-ben megtörtént, hamarosan pedig a Ceres kerül sorra, már amennyiben annak megközelítése is gond nélkül lezárul.

Az űrügynökség közleményben adta hírül, hogy megkezdődött a megközelítési fázis, amelynek során a Dawn az emberi eszközök által korábban közelről nem vizsgált Ceres körüli pályára áll, majd pedig megkezdi annak felmérését. A szonda a közlemény megjelenésekor még 640 ezer km-es távolságra volt az aszteroida-öv legnagyobb égitestétől, ezt 725 km/óra sebességgel közelítette meg, a fázis lezárultával pedig a NASA első alkalommal mondhatja el majd magáról, hogy egyazon eszközét két égitest körül is pályára állította. A törpebolygó egyelőre komoly fejtörést okoz a kutatóknak, ők biztosra veszik, hogy a megfigyelés során meglepetés ér majd minket, ám ezzel tavaszig várnunk kell, jóllehet a Dawn már januárban megkezdi a részletes képek elkészítését és visszaküldését.

A Ceres átlagos átmérője egyébként 950 km, ezzel megelőzi a második legnagyobb Vestát, amelynél ez a szám 525 km. A két égitest között komoly eltéréseket fedeztek fel, amíg ugyanis a Vesta korábban jött létre, az akkor meglévő jóval több radioaktív anyag pedig biztosította a magasabb hőmérsékleteket, az égitesten alig maradt némi víz, a Ceres azonban kései kialakulásával egy jóval hűvösebb magot mondhat magáénak, a felszínét borító jégpáncél alatt pedig akár folyékony víz is megtalálható lehet. Ezen a téren váratnak magukra a további részletek, amelyekhez szükséges a helyszíni vizsgálódás, ez pedig valamikor tavasszal indulhat meg.


A Dawn a korábban már bevált ionhajtómű-rendszerre támaszkodik, amely immár 5 éve üzemel, ez pedig szintén rekordnak számít. A megoldás a kémiai alapú meghajtásnál nagyobb hatékonyságot biztosít, ami szükséges volt a küldetés sikeréhez, bár az utolsó és talán legfontosabb periódus még előttünk áll.