Három földszerű bolygót talált a Kepler 

Izgalmas felfedezés igazolta a K2-küldetés létjogosultságát, az egyik új bolygó életre alkalmas lehet.

Egy nemzetközi csillagászcsapat tanulmánya jelent meg a napokban az Astrobiology Magazine oldalán, illetve az arXiv honlap adattárában. Ezt elolvasva megtudhatjuk, hogy a tavaly új életre kelt és időközben újabb felfedezéseket lehetővé tévő Kepler űrtávcső segítségével egy közeli csillag egyszerre három bolygóját találták meg, amelyek közül az egyik akár életre is alkalmas lehet.

Az EPIC 201367065 egy tőlünk mintegy 150 fényévnyire lévő M (vörös) törpe, amely a Nap méretének és tömegének nagyjából felét teszi ki. A kis távolság miatt (legalábbis az eddigi felfedezések alapján) a 10, hozzánk legközelebb lévő, saját kísérőkkel is rendelkező csillag közé tartozik, ami lehetővé teszi a csillagászoknak, hogy az exobolygók esetleges légkörét is tanulmányozzák. A három bolygó átmérőjét tekintve sorrendben 2,1-szer, 1,7-szer, illetve 1,5-ször nagyobb a Földnél, ez utóbbi pedig kellő távolságban kering csillagától ahhoz, hogy a lakható zónán belül helyezkedjen el – a Keplertől származó adatok elemzése alapján a csillagától legtávolabbi példány szilárd felszínnel rendelkezik, talán megfelelő hőmérsékletet biztosítva az élet megjelenéséhez és fennmaradásához.

A exobolygók esetében gyakori probléma, hogy túlságosan közel keringenek saját csillagukhoz, izzó felszínük pedig nyilván nem túl kellemes viszonyokat nyújt. Tavaly már bebizonyosodott, hogy a Földhöz hasonló méretű bolygók még saját galaxisunkban is gyakoriak, a mostani felfedezés kapcsán azonban a légkör megléte és annak összetétele az igazán fontos kérdés. A kozmikus léptékben kis távolság lehetőséget ad a csillagászoknak a bolygók légkörének tanulmányozására, hogy megállapítsák annak összetételét.

"A nitrogénből és oxigénből álló vékony légkör lehetővé tette az élet kifejlődését a Földön. A Kepler űrteleszkóp által eddig felfedezett bolygók többsége viszont vastag, magas hidrogéntartalmú légkörbe burkolózik, amely az általunk ismert életformákkal összeegyeztethetetlen, ám ki tudja, a természet tele van meglepetésekkel" - fogalmazott Ian Crossfield, az Arizonai Egyetem csillagásza, a tanulmány vezető szerzője.

A második körben chilei, Hawaii-szigeteki, illetve kaliforniai teleszkópokat vonnak be a kutatásba, ezek feladata lesz a csillag méretének, tömegének, felszíni hőmérsékletének, valamint korának pontosabb meghatározása, ezt követően pedig egyéb teleszkópok, többek között a Hubble segítségével igyekeznek megvizsgálni a bolygók légkörét. Amennyiben ez hidrogénben gazdag, a Hubble pozitív adatot adhat a kutatóknak, bár ők már a K2-küldetés sikere kapcsán is elégedettek lehetnek, hiszen ezzel a Kepler sem vesztette el létjogosultságát.

"A Hubble észreveszi, amennyiben ezek a meleg, a Földnél alig valamivel nagyobb égitestek légkörében magas a hidrogén koncentrációja" - hangsúlyozta Erik Petigura, a Kaliforniai Egyetem berkeleyi intézményének (Berkeley) kutatója, aki a Kepler-felvételek komputeres elemzése során vette észre a három égitestet. Korábban egyébként már felfedeztek hasonló naprendszert, a Kepler-138 esetében azonban a háromból egyik exobolygó sem a lakható zónában helyezkedik el.