Nem hallgathatta volna le az NSA a telefonokat

A Bush- és az Obama-kormány álláspontjával szemben nem hatalmazza fel a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) amerikaiak millióinak telefonhívásaira vonatkozó adatok gyűjtésére a "hazafi törvény" (Patriot Act), ezért szükség van annak kongresszusi pontosítására - állapította meg egy New York-i szövetségi fellebbviteli bíróság.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott, a hatóságoknak nagyobb jogkört biztosító jogszabály a terrorizmussal gyanúsított személyek megfigyeléséről rendelkezik. Az NSA erre a törvényre hivatkozva gyűjti össze a csaknem az összes amerikai vonatkozású telefonhívásra vonatkozó adatokat, hogy azok között konkrét gyanú esetén feltételezett terroristák kommunikációja után nyomozzon. A fellebbviteli bíróság döntése értelmében az alsóbb szintű szövetségi bíróság bírója hibázott, amikor 2013 decemberében elvetette az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetségének (ACLU) keresetét, amely megkérdőjelezte a megfigyelési program alkotmányosságát, és további megfontolásra visszautalta hozzá az ügyet.

A fellebbviteli bíróság szerint az NSA-adatgyűjtés - Edward Snowden Moszkvába szökött amerikai informatikus által leleplezett - gyakorlata túllépi a kongresszus által adott felhatalmazást, ezért arra kérte a törvényhozást, hogy avatkozzon be és döntsön olyan megoldásról, amely egyszerre megfelel a nemzetbiztonság és a magánszféra sérthetetlensége követelményeinek is. A másodfokú igazságszolgáltatási testület viszont engedélyezte, hogy az NSA az adatmegfigyelés határainak törvényhozói pontosításáig a jelenlegi formájában folytathassa tevékenységét.

Az amerikai szövetségi kongresszusnak hamarosan napirendre kell tűznie a törvénynek a telefon- és e-mail-megfigyelés igazolásául szolgáló 215-ös cikkének megvitatását, mert annak hatálya június 1-jén lejár. A képviselőház igazságügyi bizottsága a múlt héten 25:2 arányban megszavazott egy törvénytervezetet, amely véget vetne a tömeges adatgyűjtés gyakorlatának, és megkövetelné, hogy a szakszolgálatok a megfigyelés minden konkrét esetéhez szerezzék meg a szükséges bírósági felhatalmazást.

A Fehér Ház támogatásáról biztosította a törvénytervezetet. Ned Price, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője kedden közölte: az elnök szerint a jelenlegi formájában véget kell vetni a metaadat-gyűjtésnek és -tárolásnak, és a program lényegi képességeinek fenntartása mellett alternatív mechanizmust kell létrehozni. Loretta Lynch igazságügyi miniszter közölte, hogy a kormány tanulmányozza a fellebbviteli bíróság határozatát. Hangsúlyozta, hogy az adatgyűjtés az amerikai nemzetbiztonság "létfontosságú eszköze". Mint mondta, nincs tudomása olyan esetről, hogy a program felülvizsgált formájával megsértették volna bárkinek is a magánszféráját.

Az ACLU keresete szerint az NSA az adatgyűjtéssel megsérti az amerikai alkotmánynak a megalapozatlan házkutatásokat és lefoglalásokat tiltó negyedik kiegészítését. Az első fokon eljáró bíróság arra hivatkozva vetette el az ügy tárgyalását, hogy a program szükségszerű kiegészítése a szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott biztonsági intézkedéseknek. Amerikai jogi szakértők számolnak azzal a lehetőséggel, hogy az ügyben az amerikai Legfelsőbb Bíróság fogja kimondani az utolsó szót.


Szintén csapás az NSA-ra nézve, hogy a német külföldi hírszerző szolgálat (BND) bejelentette, szűkíti velük az együttműködést. A lépés reakció a két szervezet európai célpontokat is érintő közös munkája körüli leleplezésekre, amelyek akár Angela Merkel hitelességét is veszélyeztethetik. Német hírportálok csütörtöki beszámolói szerint a BND a hét eleje óta nem ad át az NSA-nak az internet megfigyelése révén gyűjtött adatokat. A hírszerző szolgálat a szervezet politikai felügyeletét ellátó kancellári hivatallal közösen úgy határozott, hogy módosítják az együttműködést az amerikai partnerrel, az eddigi automatikus eljárás helyett felkérik az NSA-t, hogy minden egyes esetben indokolja, miért szükséges adatokat gyűjteni az adott személyről vagy intézményről.

Az NSA közölte, hogy erre nincs lehetősége, ezért a BND leállította az internetforgalom megfigyelése révén szerzett adatok megosztását az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai ügynökséggel. A német kormány részéről ugyan hivatalosan nem kommentálták, de nemzetbiztonsági források informálisan megerősítették az értesülést, amelyet elsőként a Süddeutsche Zeitung című lap és két regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság, az NDR és a WDR közös tényfeltáró munkacsoportja jelentett.

A kancellária "behúzta a vészféket" - értékelte a fejleményt az NSA Edward Snowden által 2013-ban feltárt titkos adatgyűjtő programjainak német vonatkozásait vizsgáló parlamenti (Budnestag-) bizottság egyik vezetője, Konstantin Notz. Az ellenzéki Zöldek politikusa szerint az intézkedés "nagyon súlyos gondokra" utal, azt jelzi, hogy "a kormány egészen mostanáig nem tudta megvédeni a német és az európai érdekeket". A BND lépése reakció a német sajtóban április vége óta tartó leleplezéssorozatra. Az eddigi lapjelentések szerint a BND rendszereit, adatbázisait éveken keresztül fésülték át az NSA-tól kapott keresőkifejezések - például mobiltelefonok száma, e-mail-címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek - alapján. Az NSA így német és más nyugat-európai cégekről és személyekről, kormányokról és uniós intézményekről szerezhetett adatokat, illetve folytathatott megfigyelést.

Az ellenzék és az Angela Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták sürgetik, hogy a keresőkifejezések listáját adják át a Bundestag vizsgálóbizottságának. A kancellária előbb konzultálni kíván az amerikai partnerrel, és majd csak azután dönt, hogy teljesíti-e a kérést. Az ügy akár Merkel hitelességét is kikezdheti. A Stern magazin és az RTL televízió megbízásából az INSA közvélemény-kutató intézet által készített felmérés csütörtökön ismertetett eredményei szerint a választásra jogosult németek 62 százaléka úgy véli, a BND és az NSA kapcsolata körüli ügy árthat a kancellár hitelességének.