2030-ra eltűnhet az északi jégtakaró 

A nyári szezonban egyre gyorsabb az olvadás, így az év egy részében teljesen eltűnhet a jég.

Obama amerikai elnök a Clean Power Act névre keresztelt, az úgynevezett tiszta energiát előtérbe helyező törvény ismertetésekor beszélt arról, hogy az északi jégtakaró zsugorodása a Szovjetunió szétesése óta a legszembetűnőbb változást jelenti az atlaszon. Ezen felbátorodva a National Geographic most egy rövid animáción mutatja meg nekünk a változás mértékét, mégpedig saját térképeik felhasználásával.

A jelenség persze egyáltalán nem új, hiszen az utóbbi években számos alkalommal olvashattunk az északi jégtakaró visszahúzódásáról, a nyári olvadás egyre drámaibb gyorsaságáról. Ennek ütemét a szintén amerikai National Snow and Ice Data Center viszonylag pontosan követi, így nemcsak a fenti animáció, de részletes adatok is rendelkezésünkre állnak. Erre támaszkodva jelentette ki az NSIDC igazgatója, hogy 1979, vagyis a modern műholdas megfigyelés elindulása óta, minden egyes évben veszteséget mutattak ki a jégtakaró kiterjedésében. A változás leginkább a késő-nyári olvadás idején, szeptemberben mutatkozik meg, ezt pedig a National Geographic atlaszai is jól szemléltetik - az utolsó kép például a tavalyi kiadásból származik, amely egy 2012-es NASA-jelentésen alapult.


Rosemary Wardley, az NG térképésze kijelentette, hogy évtizedenként átlagosan 13 százalékkal kisebb a jégtakaró, ami így 30 éven belül a nyári szezonban akár teljesen eltűnhet. Ez az elkövetkező évszázadban biztosan bekövetkezik majd, de legkorábban 2030-ban elérkezhet, így a jég jelenléte kizárólag a téli évszakban lesz megtapasztalható, ami persze nagy hatással lesz a növény- és állatvilágra. A jegesmedvék például drámai veszélybe kerülnek, hiszen ők a jégtáblákra támaszkodnak, ezek biztosítják a pihenés lehetőségét, míg a rénszarvasok a tundrára jellemző növényzet eltűnése miatt szenvednek majd - a jávorszarvasok viszont jól járhatnak, hiszen ők nem sajnálják majd a melegebb övezetekben található növények felbukkanását és elterjedését.

A tengerszint magassága nem változik majd jelentős mértékben, ami viszont egyfelől új gazdasági lehetőségeket jelent (a hajózás és a terület kiaknázása szempontjából), az otthon (a tengerek melegedése miatt) az időjárási trendek változását okozhatja.