Világszinten kiemelkedően drága Magyarországon a telefonálás

A legfejlettebb államokat tömörítő OECD jelentése szerint az egész Európai Unióban nálunk kell a legtöbbet fizetni a telekommunikációs szolgáltatásokért.

Pénteken mutatta be Ángel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára a szervezet Magyarországról szóló országtanulmányát. Az általános (gazdasági, munkaerőpiaci, stb.) részről a nagyobb lapok kimerítően beszámoltak, de a telekommunikációs rész nem kapott túl nagy teret. A Gurría által bemutatott prezentáció 15. diája kiválóan mutatja mi van akkor, ha - mint azt múlt héten taglaltuk - nincs Magyarországon verseny. (A cikkünk alatti kommentekben felmerült a távközlési adó, mint ok, de az a szektor minden szereplőjét érinti, és egyáltalán nem magyarázza, hogy miért változatlan egy évtizede a szolgáltatók piaci részesedése.)

Az OECD megállapítja, hogy a hazai telekommunikációs szektor magasan koncentrált, alig néhány szereplős, és a szabályozási környezet megfelel az EU előírásainak. Viszont hiányolják az új szereplők megjelenését segítő intézkedéseket, köztük un. helyi hurokhoz való hozzáférést, és így nem tudnak virtuális szolgáltatók, un. MVNO-k megjelenni. Épp a napokban szűnik meg a Tesco Mobile (ügyfeleiket a Vodafone veszi át), de a Lidl áruházlánc által bevezetett Blue Mobile vagy a MOL és a Posta hasonló próbálkozásai sem sorolhatók a sikertörténetek közé.


Az OECD egy sokat telefonáló igényeit vette alapul, képzeletbeli előfizetőjük 900 hívást bonyolít és 2 GB-ot internetezik a telefonján, és ennek árát vizsgálták meg a tagországaikban. A 34 államból vásárlóerő paritáson csak Mexikóban és Chilében magasabbak az árak - nem véletlen, hogy a mexikói mobilpiac 70 százalékát uraló cég tulajdonosa, Carlos Slim vagyona Bill Gates-éhez mérhető, a részvényárfolyamok alakulásától függően időnként le is előzte. (Kommentelőink kedvence azóta visszavette a helyét.)

Azon túl, hogy mindenki drágán telefonál itthon, a mindössze néhány kézben összpontosuló magyar távközlési piac sem az ágazati befektetéseknek, sem a tágabb gazdaságnak nem tesz jót, akadályozza a többi szektor fejlődését is. Az OECD kiemeli, hogy kevés háztartásban van szélessávú internet, sőt, sokaknál még számítógép sincs otthon. Ugyan várhatóan piacra lép egy új szolgáltató is - a romániai Digi nevét nem említik-, de megjegyzik, hogy gyenge pénzügyi háttér és szűk hálózati kapacitás áll rendelkezésükre.

A Digi másfél éve, 2014 októberében kapott frekvenciaengedélyt az NMHH-tól, 10 milliárd forintot fizetett 2x5 MHz-ért az 1800 MHz-es frekvenciasávban. Sokáig az állam maga is be akart lépni a piacra negyedikként, szó volt arról, hogy a Magyar Posta, az MVM energiaszolgáltató és a Magyar Befektetési Bank tulajdonában lévő MPVI Zrt. a 900 MHz-es hálózaton indít szolgáltatást, ahova odaterelik az összes közigazgatásban lévő szerződést (kormányzat, önkormányzatok, stb.), de a cég frekvenciavásárlását a három nagy mobilszolgáltató közös perével elkaszálta.

Az OECD szerint az árak csökkenéséhez elengedhetetlen a szektor liberalizálása és a befektetési környezet javítása, és egy komplett spektrumsáv biztosítása egy negyedik szereplőnek, továbbá a virtuális hálózatüzemeltetők diszkriminációmentes hozzáférése a meglévő infrastruktúrához. A helyi hurok átadása pedig nagyban megtámogatná a kormányzat Digitális Magyarországról szóló tervét, mely szerint 2018-ra bárhol lehetőség lenne szélessávú internetre előfizetni.