Vampire: The Masquerade - Redemption

Mivel a vámpírok halhatatlan lények, a történet fejlődésében az elmélyülés is fontos szerepet játszik. Azok a karakterek, akikkel a játék elején találkozol fejlődnek és együtt haladnak Christof-fal a történetben. A karakterek fejlődése háttérbe szorítja a környezet felfedezését, ami szokatlan a mai játékokban, de a régi RPG-kre igenis jellemző. A jól megszerkesztett történet és a karakterek fejlődése miatt könnyen el lehet mélyülni a Redemption-ban. Ezt persze nem lehet pusztán a történettel, vagy a jó hangeffektusokkal elérni. A grafikának is meg kell felelnie a magas követelményeknek.

   
Vizuális szempontból a VTM: Redemption egyedülálló. Messze ez a játék a legszebb RPG. Élénk és szélsőségesen részletes textúrákkal hangsúlyozza ki a gondosan megtervezett városokat, karaktereket és barlangokat. A játék technológiai szempontból is lenyűgöző. Mindent tud, amit egy mai FPS, de nem kell hozzá erőmű. A játék jól fut még egy PII 300-ason 128MB RAM-mal is TNT kártyával. A VTM: Redemptionban sok felfedezés vár ránk, de a pályák sosem válnak unalmassá. Mindig van valami új és ismétlődés sincs.

Az eddig leírtakból azt lehetne gondolni, hogy a VTM: Redemption tuti siker lesz és hogy méltán lehet az Év Játéka. Hát ez azért nem így van. Igaz, hogy ez a játék az egyik leggazdagabb és részletesebb RPG, amit eddig készítettek, de ugyanezt egy könyvről is el lehet mondani. A VTM: Redemption a saját mechanizmusával marad le. Például annak ellénre, hogy gyönyörű a grafika, a kamerarendszer miatt csak keveset láthatsz belőle. A "Z" billentyű lenyomásával ugyan átválthatunk belsős nézetre és ekkor körülnézhetünk, de a játék nem játszható ebből a nézetből, így nem is oldja meg a kamera problémát.

   
Egy másik példa arra, hogyan rontja el a játékot a saját mechanizmusa, a pályák nehézsége. Az egyjátékos küldetéssorozat nagyon nehéz és sok türelemre és leleményességre lesz szüksége a játékosnak a végigjátszáshoz. Az okokat többek között a rosszul kiegyensúlyozott pályákban és a borzalmas mesterséges intelligenciában kereshetjük. A pályákat hasonló módón szerkesztették meg. A sok szörny után mindig jön egy főellenség. Tehát a textúrák és a pályák alaprajzai gyorsan változnak, viszont az a séma, ahogyan az ellenfelekkel szembe kerülünk, nem. Általában a hosszú folyosók nagy termekbe vezetnek, ahol az előre felállított ellenfelek alig várják, hogy támadhassanak. Az ilyen helyzeteket nagyon nehéz túlélni, mivel az ellenség túlerőben van és különböző lényeket vagy élőhalottakat idézhet meg.

Akik ismerik a játékot erre azt válaszolhatják, hogy ezek ugyanúgy rendelkezésére állnak a játékos és csapata számára is. Mivel Christof a Brujah klánhoz tartozó vámpír, számos különleges képességgel rendelkezik. Például meg tudja gyógyítani magát, megnövelheti erejét és gyorsaságát, vagy felveheti valamilyen bestia alakját. Minden vámpír rendelkezik néhány segítővel, a klánjától függően. Ahogy karaktereid tapasztalata növekszik, pontokat kapnak, amik segítségével olyan fizikai jellegzetességeiket fejleszthetk, mint az erejük, intelligenciájuk, megjelenésük, vagy beszerezhetnek újabb segítőket illetve fejleszthetik a meglévőket. Ez a rendszer nagyon jó, de a kezelése egyszerűen csapnivaló. Két tagnál többel rendelkező csapat esetében szinte lehetetlen kezelni a segítőket és a képességeinket. Nagyon nehéz úgy szörnyekkel harcolni, hogy közben a kezelőfelülettel is meg kell mérkőznünk. Ezt a feladatot ugyan rábízhatjuk a karakterekre is, behatárolva hogy mit tehetnek, de mesterséges intelligenciájuk olyan gyenge, hogy akkor már érdemesebb mindent saját kezűleg csinálni.

   
Sajnos ezzel még nincs vége a mechanikai problémáknak. A játék kimentés rendszere egészen biztosan sokakat zavarni fog. A rendszer csak bizonyos helyeken engedélyez mentést, ami magában is elég gyengére sikeredett, de még el lehet fogadni. A legzavaróbb az automatikus mentés. A játék mindig kimenti magát, mikor betöltődik egy új képernyő, azonban mindig ugyanarra a helyre. Persze manuálisan ki lehet ügyeskedni, hogy akkor mentsünk, amikor akarunk, de ez elég macerás.

   
Még nem esett szó a multiplayer rendszerről, pedig talán ez a játék legjelentősebb része. A "Storyteller" mód az első olyan következő generációs játék melyben a Játékmester szerepébe bújhatunk. Manipulálhatjuk a helyszíneket, szereplőket, tárgyakat, eseményeket és az NPC-ket. Belebújhatunk bármelyik NPC-be és befolyásolhatjuk a világunkban történő eseményeket és azok kiemenetelét. Ez egy hihetetlenül erőteljes és újszerű rendszer, de sajnos hiányzik belőle a help rendszer. Ennek ellenére ez egy jó rendszer, ami csak egy kis finomításra szorul. A Nihilistic bejelentette, hogy kiad egy frissítést, mely egy teljes SDK-t is tartalmaz. Szomorú, hogy ez nem járt a végleges verzióhoz, ahogyan azt korábban ígérték. Az SDK hiánya és a behatárolt Storyteller mód negatív hatással van a játék összhatására. A VTM: Redemption négy játékos multiplayer módot is támogat, együttműködő vagy deathmatch formában LAN-on vagy a Won.Net-en keresztül.