Diablo II

Kiadó: Blizzard Entertainment

Minimum Követelmény: P233, 32MB RAM, Win95/98
Hasonló játékok: Diablo
Kategória: Akció-RPG
Forrás: Avault


Vannak események melyek egész évet, évtizedet, vagy évszázadot fémjeleznek. Ezek az események határozzák meg az illető időszakot elménkben és a történelem lapjain. Olyan emlékezetesek, hogy a legtöbb ember minden részletre emlékszik, minden gondolatra és érzelemre, ami hozzá fűződik. Annyira erőteljesek, hogy örökké megmaradnak szívünkben és elménkben valamilyen formában. Ilyen kulturális jelenség volt az O.J. Simpson ítélet, a CNN közvetítése az öbölháborúról, Diana hercegnő tragikus halála és természetesen a Diablo. Céltudatosan és erőszakosan viharzott végig a játékpiacon 1997-ben és újraértelmezte a függőséget, mivel világszerte több millió rajongóra tett szert egyszerű üsd-vágd metódusával. Részben akció, részben pedig RPG volt és minden idők egyik legkeresettebb játékává vált, melynek semmihez sem fogható, mohó és elkötelezett rajongótábora volt. A teljesen ingyenes online játék lehetőségével, a démonölők és gyilkosok máig életben tartották a Diablo szellemét. Ennek fényében nem csoda, hogy a régóta várt Diablo II ekkora hisztériát okozott és végül minden idők egyik legjobban várt játékává vált. A kérdés persze továbbra is fennáll: Egy ilyen hatalmas vállalkozás fel tud nőni az előd örökségéhez?

   
Hogy pontos választ adhassunk erre a lényeges kérdésre, meg kell vizsgálnunk a Diablo II különböző részleteit. Az első rész rajongói jól fognak emlékezni a történetre, hiszen dédelgetett emlékeik még mindig elevenen idézik fel a Tristam városa alatt eltöltött időt és az ott látott borzalmakat. Bár csak egy apró pötty Sanctuary világán, ez a valaha csendes település kulcsfontosságú szerepet játszott a Nyugati királyság történelmében. A történet szerint a Jó és a Gonosz örök harca egy pillanatra abbamaradt, ahogy az ember megjelent. Hogy maguknak szerezzék meg a hatalmat, a Pokol négy kisebb gonosza sikeresen kieresztette a három Főgonoszt tüzes lakhelyükről. Így Baal, a Pusztítás úra, Mephisto, a Gyűlölet ura, és Diablo a Terror ura szabadon pusztíthatta a földet. Nem sokkal ezután megalakult egy csoport, a Horadric rend, mely hogy véget vessen a pusztításnak három Lélekkő segítségével bebörtönözte a három démont. Bár később ezeket a köveket elásták Tristam városa alá, Aranoch homokjába és Kehjistan dzsungelében, Diablo hamarosan kiszabadult és megfertőzte a közeli város egyik lelkét. Egy titokzatos idegen, akit a játékos testesített meg, visszakergette Diablo-t a Lélekkőbe és utána azt a homlokába zárta, hogy A Terror ura soha többé ne szabadulhasson ki.

   
Sajnos a gonoszt sohasem egyszerű megfékezni és a titokzatos idegenből Tristam városában egy megkínzott lélek lett, aki soha senkinek nem beszél cselkedeiteiről. Ahogy felgyógyult a boldog városiak között, kezdett megváltozni, hangulata sötét lett, tartozkodóvá és baljósaltúvá vált. Éjszakánként gyakran ébredt fel sikoltozva és érthetetlen szavakat motyogva, így a városiak fura pillantásokat kezdtek vetni megmentőjükre. Nem sokkal ez után egy idegen hangon bejelentette, hogy keletre megy a testvérei felkutatására, bár úgy tudták róla, hogy nincs családja. Távozás után a várost hamarosan a gonosz erői támadták meg és a lakosság nem tudta megállítani őket. Vagy szörnyű halált haltak, vagy korruptan a Pokol szolgáihoz csatlakoztak. Bárhova ment is a Sötét Vándor, mindig ilyen pusztítás követte, brutális erőszak jelezte utját a vidéken. Szörnyű bestiák mészárolták féktelenül az ártatlanokat, ahogy eluralkodott a káosz. Diablo visszatért!

   
Mivel az ország védelemezői vagy halottak vagy árulók, a Hős megszálottá vált és Deckard Cain, a Horadrim utolsó tagja eltűnt, nagy szükség van valakire, hogy kiragadja a vidéket a gonosz szörnyű karmaiból. Itt lépsz te a képbe, ismét magányosan és tapasztalatlanul, komolyabb felszerelés nélkül. De ahelyett, hogy egy városban és az alatt kellene harcolnod, a Legfőbb Gonosz ellen vívott harcodban az egész országot be kell utaznod, ami háromszor annyi játékteret jelent, mint amennyi az első részben volt.

   
Hogy könnyebb legyen az átmenet és hogy az utazás áttekinthetőbb legyen, a játékot fejezetekre osztották. Mindegyiknek megvan a saját környezete, karakterei, szörnyei, tárgyai és így tovább. Például az első fejezet egy rablótanyán kezdődik Tristam-tól nem messze, egy hegyi szoros közelében, ami keletre vezet. Így véletlenszerűen generált fűves, kevés erdővel tarkított terepet láthatsz magad előtt, ahol helyenként föladatti alagútak találhatók. Csontvázak, zombik és bűnbeesettek fognak rád támadni és ha megölted a pálya legsötétebb bugyrában rejtőző kisebb gonoszt, akkor egy átvezető animáció viszi tovább a történetet. Ez után Lut Gholein száraz sivatagaiban találod magad. Az új helyszínen új ellenségekkel találkozhatsz, például a mérget köpő Homokbogárral, vagy az élőhalott múmiákkal. A harmadik és a negyedik felvonás hasonlóképpen működik, melyekben először Kurast dzsungelében, végül pedig a Pokol leggonoszabb bugyraiban harcolhatsz. A helyszíntől függetlenül kegyelem nélkül kell lemészárolnod a Pokol seregeit, hogy teljesítsd az NPC-k által feladott küldetéseket, amiket ezúttal nem véletlenszerűen generálnak, hanem szerves részét képezik a történetnek. Bár nem fontos az összes ilyen küldetést teljesíteni, mégis érdemes megtenni ezt, mert arannyal és sok értékes tárggyal lehetünk gazdagabbak. Nem is beszélve a tapasztalatról, amivel a karakterünket fejleszthetjük.