Veszélyes esőzéseket modelleznek Japánban

A szigetországot egyre gyakrabban érik özönvízszerű esőzések, számítógépes szimulációkkal igyekeznek csökkenteni a veszélyt.

A Kiotói Egyetem laboratóriumi körülmények között modellezi az esőket. Kenji Kawaike, a Kiotói Egyetem Katasztrófavédelmi Kutatóintézetének (DPRI) munkatársa kiemelte, hogy a legtöbb férfi nem képes ellenállni a fél méter magas víznek, a nők esetében pedig már a 40 centiméteres vízszint is túl magas. A szakember az intézet Ujigawa Nyílt Laboratóriumában dolgozik, ez a világ egyik legnagyobb olyan létesítménye, amelyben pusztító esőzéseket modelleznek. Az ilyen csapadékok egyre gyakrabban jelentkeznek Japánban és megnehezítik mind a várostervezők, mind a mentőcsapatok életét, növekvő kihívás elé állítva mind a két csoportot.

Kaoru Takara, a DPRI igazgatója közölte, hogy függetlenül attól, hogy az esőzések a klímaváltozásra vezethetők-e vissza vagy sem, az megállapítható, hogy az elmúlt években egyre többször került sor hasonló eseményekre. Ezzel párhuzamosan a tájfunok is egyre erősebbek. Nagy mennyiségű esőről akkor beszélnek a szakértők, ha legalább óránként 50 mm csapadék esik, míg a nagyon nagy mennyiséget az óránkénti 80 vagy még több mm eső jelenti. A Japán Nemzeti Meteorológiai Hivatal adatai alapján csak tavaly 1000 mérőállomásnál 257 nagy mennyiségű esőt és 21 nagyon nagy mennyiségű esőt regisztráltak. Ez közel kétszerese a 40 évvel ezelőtt mért mennyiségnek.


Takara elmondta: a feladataik egyike az, hogy erősítsék az emberekben azt, hogy milyen veszélyesek is lehetnek az esőzések. A szakember egy 1999-es esetet elevenített fel. Akkor a fukuokai pályaudvar pincéjében lévő étterem egyik női alkalmazottja fulladt meg, mert komoly eső volt és a víz elárasztotta az épület alsó szintjeit, s a dolgozók az erős víznyomás miatt nem tudták kinyitni az ajtókat. Azóta sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a kutatók az ilyen időjárási eseményeknek.

A helyzet különösen az olyan metropoliszokban lehet súlyos, mint Tokió, Oszaka vagy Nagoya, ahol zsúfoltan élnek az emberek, ezért helyhiány is van, így sok esetben a bevásárlóközpontok és a vasútvonalak a felszín alatt kerültek megépítésre. A megoldást az áradásjelző és -ellenőrző rendszerek jelenthetik. Az egyik legnagyobb ilyen berendezés Tokió északi részén található, de önmagában ez sem elég, szükség van számítógépes modellezésekre is. Általában már a bevásárlóközpontok tervezésekor számolnak az építészek az esetleg bezúduló esőmennyiséggel és a menekülési útvonalakkal. A DPRI igazgatója hozzátette, hogy a tűzoltóság és a rendőrség épzési célokra használja fel a szimulációikat. A mentőcsapatok így egyszerűen gyakorolhatják a lehetséges bevetéseiket, az esetleges vészhelyzeteket és a feladatok elvégzését.