A műszaki fejlődés határozza meg a jövőnket

A műszaki fejlődés határozza meg a jövőnket

2017. november 27. 18:28, Hétfő
A Szilícium-völgy egyik meghatározó képviselője szerint a társadalom feladata az, hogy a technológiákat észszerűen alkalmazza.

Sebastian Thrun részt vett a Stanford Egyetem Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának létrehozásában, majd a Google robotautójának kifejlesztésében és később néhány kollégájával együtt megalapította az Udacity nevű online egyetemet, amely a világ első ilyen jellegű oktatási intézménye.

"Az elmúlt 150 évben több dolgot találtunk fel, mint az emberiség teljes történetében összesen. Ez annak is köszönhető, hogy az általános képzés sokkal jobb lett, és az, hogy ma már lehetnek olyan online egyetemek, mint az Udacity, a társadalom számára is segítséget jelent. Úgy gondolom, hogy fontos változások előtt állunk: a jövőben radikálisan javulni fog az egészségügyi ellátás, akár a kétszeresére tudjuk majd növelni az élettartamot, ha valóban azt akarjuk. Testi folyamatainkat implantátumok javítják majd fel, a technológia felsőbbrendű emberré tesz majd minket. De azt, hogy ez mikor fog bekövetkezni, nem lehet előrejelezni. Az persze más kérdés, hogy mindez hova vezet, hiszen majdnem mindegyik találmánynak vannak jó oldalai, de vissza is lehet élni velük. A társadalom feladata, hogy a technológiákat észszerűen alkalmazza." - fejtette ki Sebastian Thrun.

A szakember szerint az elérhető nagy adatmennyiségek, azaz a Big Data felhasználása először a gyógyításban hoz komoly előrelépést. Emellett azokon a területeken várható ugrásszerű fejlődés, ahol mindent automatizálni lehet, ilyen például a könyvelők vagy az autóvezetők munkája. A mesterséges intelligencia képes lesz megtanulni ezeket a dolgokat és elvégezni az emberek számára. A műszaki fejlődés által nem fogunk tudni minden problémát megoldani, de az emberiség általános életminősége javulni fog. Jó példa erre, hogy kontinenseken át is tudunk már egymással beszélni, néhány óra alatt átkelhetünk az óceánokon és a Google hatalmas mennyiségű információhoz nyújt hozzáférést. Mindez ráadásul nem csupán az elit számára érhető el, hanem a tömegeknek is. A kommunikációs platformok vagy a határokon átnyúló kereskedelem, az emberek összefonódása és kapcsolatba kerülése végül nagyobb békéhez vezetnek.


"A számítógépek hatékonyabban tudják kezelni a nagy adatmennyiségeket: az Alpha Go például megtanulta, hogy minden embernél jobb legyen a világ legbonyolultabb játékában. Februárban a Stanford Egyetemen tanulmányt készítettem a bőrrák felismeréséről. Kiderült, hogy a Google aktuális rendszerei ugyanolyan jól vagy még jobban felismerik a betegségeket, mint a szakemberek. A jog területén a számítógépek szintén sokkal jobban boldogulnak a paragrafusok figyelésével, mint az emberek. De tisztában kell lennünk azzal, hogy ezeknél a folyamatoknál ismétlődő, nem pedig kreatív eljárásokról van szó, de így utóbbiakra több idejük marad az embereknek" - mondta a Stanford Egyetem professzora.

Thrun szerint a megértéssel együtt a kérdések száma is szaporodni fog, és minél inkább a gépekre fogunk támaszkodni, annál lustábbak, kényelmesebbek leszünk. De ez már ma is megfigyelhető, hiszen az iskolásoknak számológép nélkül sokszor nem mennek az egyszerű alapműveletek sem, és sokan a telefonjukban tárolják a saját telefonszámukat, mert nem tudják megjegyezni.

A szakember ezután kitért az Udacity megalapítására, amelyre azért került sor, mert a Stanford Egyetemen eltöltött idő alatt világos lett a számára, hogy a Szilícium-völgy technológiai fejlődésével kapcsolatos tapasztalatok megszerzésében csak kevesen tudnak részt venni, pedig erre nagy igény lenne. Amikor az első online kurzusát meghirdette, akkor 160 000 ember jelentkezett. A fő különbségek ott vannak a hagyományos oktatás és a Szilícium-völgy között, hogy amíg például a Google mindenki számára elérhetővé teszi az információkat, addig az oktatási rendszer nem.

A Google a csapatával meg tudott építeni egy önállóan közlekedő autót, míg az Udacity esetében van 10 000 hallgató, akik mindannyian megtanulják, hogy miként lehet ilyen gépkocsikat készíteni. Az online egyetem nagyon erősen épít a technológiára és globális intézetként világszerte vannak irodái, például a Közel-Keleten is, mert személy szerint neki fontos, hogy a Szaúd-Arábiában élő nőket képezze. Az Udacity nagy előnye, hogy - a hagyományos főiskolákkal ellentétben - az azonos időben egy teremben ülőknek nem kell ugyanazokat a gondolatokat követniük. Sok tanulmány kimutatta ráadásul, hogy a projektekhez kötődő tanulás sokkal hatékonyabb, mint az előadások.

"Egyre gyorsabban találunk fel új dolgokat, egyesek ezt a folyamatot szingularitásnak nevezik. Az átlagpolgároknak folyamatosan tovább kell majd képezniük magukat azért, hogy naprakészek maradjanak. Úgy gondolom, hogy az embereknek nem csupán egy, hanem sok karrierjük lesz az életükben" - ecsetelte a kutató.

Sebastian Thrun végül a két korábbi projektje kapcsán leszögezte, hogy az az érzése, hogy már nagyon közül járunk az autonóm vezetéshez. A fejlődés elég messzire jutott ahhoz, hogy már biztonságosan lehessen üzemeltetni. A Google Glass esetében pedig biztos abban, hogy a szemüveg valamilyen formában ismét elérhető lesz. Elismerte, hogy az első prototípusuok egész egyszerűen nem voltak elég jók, de miután az Apple, a Microsoft és sok más cég is dolgozik hasonló megoldásokon, így nincs kétsége afelől, hogy e koncepciók egyike végül nagyon sikeres lehet.

Kapcsolódó linkek

Listázás a fórumban