Francia szuper­számítógépet vett Németország

A lépés azért meglepő, mert az eddig alkalmazott készülékek amerikaiak voltak.

Tavasszal nyugdíjazzák a Jülich Kutatóközpont ékességét, a Juqueent, amely Európa leggyorsabb szuperszámítógépe. Az új készülék Franciaországból érkezik. Ez az első alkalom, hogy egy nagy német kutatóközpont olyan berendezést vásárol, amely nem az Amerikai Egyesült Államokból származik. Eddig az IBM volt a centrum beszállítója. A BullSequana X1000 típusú szuperszámítógépet az Atos francia konszern gyártotta és az adatok alapján a teljesítménye 12 petaflops. A készüléket többek között az emberi agyat vizsgáló kutatóprojektekben alkalmazzák majd. E munkák során a következő években az emberi agy felépítését és működését akarják modellezni.

Wolfgang Marquardt, a Jülich Kutatóközpont vezetője elmondta, hogy összetett szimulációs modellekben és az átstrukturált adatcsomagokban több milliárd adatpont van. Ezek olyan kihívások, amelyekkel az Atos szuperszámítógépe megbirkózik.


A BullSequana X1000 különlegessége az alkalmazott vízhűtés. Az energiafogyasztás és az ahhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás így a korábbi értékek egytizedére csökkenthető le. Thierry Breton, az Atos első embere közölte: az, hogy a Jülich Kutatóközpont az ő szuperszámítógépüket választotta, azt bizonyítja, hogy az európai technológiáik és megoldásaik egyre több kutatóintézetnek kínálnak többletértéket, s lehetővé teszik a számukra, hogy megküzdjenek a kihívásokkal.

Az Atos egyébként a Bull francia számítógépgyártó cégből alakult ki, s az elmúlt esztendőkben felvásárolta a Siemens IT Solutions társaságot és a Siemens más leányvállalatait. Cserébe a német konszern 11,8 százalékos tulajdonrészt szerzett az Atosban, ezáltal a legnagyobb részvényesévé vált. A francia gyártónak világszerte 100 000 munkatársa van, olyan területeken van jelen, mint a Big Data, az adatbiztonság és a munkahelyek digitalizálása, az éves bevétele pedig 12 milliárd euró.

A német-francia együttműködés azért is érdekes, mert az Európai Bizottság másfél héttel ezelőtt jelentette be, hogy az európai uniós tagállamokkal közösen egy világszínvonalú európai szuperszámítógép-infrastruktúra kiépítésébe fog beruházni. A szuperszámítógépekre az egyre bővülő adatmennyiség feldolgozásához, valamint olyan szolgáltatások biztosításához van szükség, mint például az egészségügyi ellátás, a megújuló energiák, a gépjárműbiztonság vagy a kiberbiztonság. A cél az EU versenyképességének megőrzése és az adatgazdaságban való függetlenség. 2020-ig összesen mintegy 1 milliárd eurós közbefektetésre lehet számítani; ehhez járulnak majd a kezdeményezés magánszektorbeli tagjainak természetbeni hozzájárulásai is.