Gátat szabnának a titkosszolgálati adatle­kéréseknek Németországban

A német titkoszolgálat közvetlenül belelát a frankfurti internetes adatcserélő központon átfutó adatokba, ami nem tetszik az azt üzemeltető cégnek.

Frankfurt am Mainban található a világ legnagyobb internetcsomópontja, amelynek neve DE-CIX. A központ adataihoz hozzáfér a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND). A De-CIX-et üzemeltető cég viszont megelégelte a BND adatszerzéseit, amelyek keretében a hivatal megszerezte az online kapcsolatokon továbbított fájlokat és információkat, s jogsértéssel vádolta meg a német szövetségi belügyminisztériumot. Az ügyet a lipcsei székhelyű Szövetségi Közigazgatási Bíróság elé került.

A DE-CIX szeretne kitörni a titkosszolgálati segítő szerepköréből. Ahogy Klaus Landefeld, a DE-CIX Management GmbH felügyelőtanácsának egyik tagja fogalmazott, nem akarnak tovább bűntársak lenni. Ezzel szemben a BND továbbra is ragaszkodna ahhoz, hogy hozzáférhessen a Frankfurt am Mainban találkozó 1200 optikai kábelhez, s az azokon keresztül Oroszországból, Kínából, Afrikából és a Közel-Keletről érkező adatokhoz. A csúcsidőben másodpercenként 6 terabit adatot forgalmazó internetcsomópont valódi kincsesbánya a német szolgálatnak, amely ezáltal vonzó nemzetközi partner a társhivatalok számára. Gerhard Schindler, a BND korábbi vezetője régebben egy bizalmas beszélgetés során úgy fogalmazott, hogy a DE-CIX adatai nélkül gyakorlatilag "bezárhatnák a boltot".


A német kormány ügyvédjeinek álláspontja szerint a DE-CIX a kérdésben - az ügyfeleit képviselve - nem is perelhetne, mert nem minősül félnek, hiszen nem szenvedett közvetlenül sérelmet. A DE-CIX Management GmbH egyébként az eco internetgazdasági szövetség 100 százalékos leányvállalata és olyan tagokat képvisel, mint a Deutsche Telekom, a Google és az eBay. Az internetcsomópont üzemeltetője viszont azzal érvelt, hogy a BND kizárólag külföldön működhet és éppen ezért nem ellenőrizheti a belföldi kommunikációt. Ebben az esetben viszont azt is teszi. Ugyanakkor az is tény, hogy sokan kommunikálnak külföldi doménű szolgáltatásokon, például a Gmailen keresztül.

A DE-CIX üzemeltetői a korábbi rossz tapasztalatokra is hivatkoztak. A BND hosszú ideig használta a Dafis nevű szűrőt, hogy az adatfolyamokból kiszűrje a külföldi kommunikációt. Andrea Vosshoff szövetségi adatvédelmi biztos viszont úgy találta, hogy a megoldás jelentős rendszerszintű hiányosságokat vonultat fel. További problémát jelent, hogy az előírások alapján a BND az adatfolyamoknak csak a 20 százalékát szkennelheti. A szabály még az 1990-es évekből származik, amikor a Szövetségi Alkotmánybíróság arra akarta kényszeríteni a titkosszolgálatot, hogy céltudatosabban dolgozzon. Azt még a DE-CIX munkatársai is elismerték, hogy az előírás a mai viszonyok mellett már teljesen használhatatlan.

A Szövetségi Közigazgatási Bíróság első körben elutasította a DE-CIX keresetét és indoklásában azt közölte, hogy a céget a belügyminisztérium a jövőben is kötelezheti arra, hogy segítse a BND-t az akcióiban. Az ügy alighanem a Szövetségi Alkotmánybíróságon folytatódik.