Szervereket fog támadni a német titkosszolgálat

Egy hackerakció esetén eddig csak passzív szereplőként figyelhették az eseményeket, ez azonban megváltozhat.

A Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) jelenleg nem rendelkezik úgynevezett végrehajtói jogosítványokkal, ami azt jelenti, hogy a munkatársai és kémei sosem alkalmazhatnak erőszakot egy ügyben, akkor sem, ha nagyon súlyos a helyzet. Az eszköztárukban így a kémkedés, a lehallgatás, a megfigyelés, a jegyzetelés és az információszerzés marad. A jövőben ez változhat meg, de kizárólag az online világban. A német kormány ugyanis olyan jogosítványokat adna a BND-nek, hogy megsemmisíthetne ellenséges szervereket azért, hogy megállítsa a digitális támadókat.

A paradigmaváltás egy tavaly márciusban, a kancellári hivatalban tartott tanácskozás után következett be. Akkor ülésezett ugyanis a Szövetségi Biztonsági Tanács, ahol felmerült az a kérdés, hogy miként védheti meg magát Németország a kiberkorszakban, például ha az áramellátást vagy a szövetségi parlament rendszerét támadás éri. A résztvevők úgy határoztak, hogy a nemzetük nem lehet védtelen és szükség van a visszavágás képességére, konkrét döntések ugyanakkor még nem születtek. Fontos kérdés, hogy melyik hivatalra bízzák a visszavágást; a BND mellett az szól, hogy évek óta saját hackereket foglalkoztat, így nagy az esélye, hogy a titkosszolgálat a több mint 60 éves története során először kaphat különleges jogosítványokat.

Az idegen mobiltelefonokba, laptopokba és hálózatokba való betörésért a BND 2013-ban alapított T4 nevű alrészlege felelős. Ahhoz, hogy az ellenséges szerverek megsemmisítését is felvehesse az eszköztárba elsősorban megfelelő jogi szabályozás kell. A háttérben a belügyminisztérium, a kancellári hivatal és számos más intézmény képviselői már egyeztetnek. A német kormány jogi és politikai nehézségekkel indokolta a lassú előrehaladást, s hozzátette, hogy megfelelően előkészített törvénytervezetet akar benyújtani a parlamentnek. A Bundestagban a legnagyobb vita alighanem az idegen szerverekről való adattörlés, illetve a számítógépek megsemmisítésének kérdésében bontakozhat majd ki, a Zöldek, a Die Linke és az SPD ugyanis szkeptikusak abban, hogy az állam hackerré válhat-e.

Bruno Kahl, a BND elnöke mindenesetre már jelezte, hogy szívesen átvennék a feladatokat, amelyek elvégzése technikailag lehetséges és rendelkeznek is a megfelelő képességekkel. A többi hivatal különböző okokból kieshet. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) nem foglalkozik külföldi műveletekkel, a rendőrség feladata nem elsősorban a szerverekbe való betörés és szintén belföldi szervezet, míg a Bundeswehr ugyan kiépítette a kiberképességeit, de a külföldi bevetéséhez parlamenti jóváhagyásra van szükség. Megoldás lehetne még egy külön hivatal létrehozása, de azokból már így is sok van, ezért ez kevésbé lenne logikus lépés. A BND előtt egyetlen akadály lehet: a német alkotmánybíróság.

A szolgálat 2017-ben 150 millió eurót fordíthatott az ANISKI (Nem szabványosított Internetes Kommunikáció Felderítése) nevű projektre, amelynek célja a népszerű azonnali üzenetküldő szolgáltatások titkosításának feltörése. Már akkor felvetődött, hogy a hivatal nem csupán bele akar olvasni az üzenetekbe, hanem aktívan be is avatkozna. A BND 2003 és 2009 között több mint 2500 alkalommal tört be idegen PC-kbe és ennek során ellenőrizte többek között a Spiegel egyik újságírójának, illetve az afgán kereskedelmi miniszternek a levelezését.