A digitális szerzői jogokról döntött az EU

Az Európai Parlament határozatának értelmében a tech-óriásoknak fizetniük kell, ha művészek és újságírók munkáját használják fel, és nem a kiadók kapják majd a pénzt, hanem személyesen a szerzők.

A Parlament 438 szavazattal, 226 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett fogadta el az írányelvet, mely szerint a tech-óriásoknak osztozniuk kell a bevételen a művészekkel és újságírókkal. A most elfogadott álláspont jelentősen módosult a júniusi szakbizottsági javaslathoz képest. A nagy port kavart korábbi verzió értelmében automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, és arra, hogy minden, valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmat töröljenek. Ezen enyhítettek a mostani kompromisszumos változatban, csak annyit írnak, hogy a közösségi médiaoldalakat felelősségre kell majd vonni az ott közölt jogsértő tartalmak miatt.

A Parlament több esetben úgy változtatta meg az Európai Bizottság eredeti javaslatát, hogy biztosítsa: a művészek – zenészek, előadók és forgatókönyvek szerzői -, hírszolgáltatók és újságírók megkapják a munkájuk után járó fizetséget, amikor munkájuk a különböző megosztó platformokon, például a YouTube-on vagy a Facebookon, illetve a Google News-hoz hasonló hírgyűjtő oldalakon megjelenik. Noha kötelező előzetes szűrésről már nincs szó, az ellenzők szerint az olyan óriáscégek, mint például a YouTube, így is bizonyos algoritmusokat fognak bevezetni annak érdekében, hogy megfeleljenek az esetlegesen életbe lépő új szabályoknak.


A parlamenti álláspont a bizottsági javaslathoz képest szigorítja az online platformok és aggregátorok felelősségre vonhatóságát a szerzői jogokkal kapcsolatban. A Parlament szerint ezen platformok és aggregátorok felelőssége a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor szerzői jogi védelem alatt álló tartalmat tesznek közzé, akkor fizetniük kell a jogtulajdonosnak. A Parlament álláspontja konkrétan például azt kéri, hogy maguk az újságírók, és nem pusztán a kiadók részesüljenek ebből a bevételből. A start-upok és az innováció ösztönzése érdekében ugyanakkor a Parlament úgy döntött, hogy a kis- és mikroplatformokat kivonja az irányelv hatálya alól.

A szerzői jogok védelme az internetre jellemző szólásszabadság korlátozása nélkül valósul meg, tehát a cikkekhez vezető linkek és némi egyéni leírás megosztása nem jelenti a szerzői jogok megsértését. A tartalomszolgáltatók csak olyan mechanizmus segítségével ellenőrízhetik a feltöltött anyagok esetében a szerzői jogok tiszteletben tartását, amely elkerüli, hogy „nem jogosulatlanul terjesztett művek" is fennakadjanak a rostán. Az online tartalomszolgáltatóknak ezen kívül gyors és emberek, nem algoritmusok által működtetett jogorvoslati mechanizmust is létre kell hozniuk, ahol az indokolatlanul eltávolított tartalmak miatti panaszok benyújthatók.

Az állásfoglalás-tervezet kiemeli, hogy a Wikipediához hasonló, online enciklopédiák nem kereskedelmi célú feltöltése és a nyílt forráskódú szoftverplatformok, mint például a GitHub, automatikusan kívül esnek a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

Ezentúl ha a szerzői jogok hasznosításáért eredetileg kialkudott díj „aránytalanul" alacsony a művekből származó bevételhez képest, akkor a szerzők és előadóművészek további javadalmazást kérhetnek attól, akivel megállapodtak a jogok használatáról. A jogszabálytervezet szerint a bevételekbe a közvetett bevételt is bele kell számolni. A szerzők és előadóművészek a szerzői jogok kizárólagos átruházásáról szóló szerződést vissza is vonhatják, amennyiben a védett teljesítményt hasznosító fél nem él a jogával.


Sok tüntetés volt az irányelv miatt
A szavazást megelőzően mindkét fél rendkívül intenzív lobbitevékenységet, médiakampányt folytatott. A bírálók elismerik, hogy elavult a 2001-ben életbe lépett uniós szabályozás, de szerintük egyes tervezett rendelkezések veszélyeztetnék az internet szabadságát. Sokak szerint azonban az új előterjesztés mindössze kozmetikázott változata az előzőnek. Julia Reda zöldpárti képviselő például úgy véli: az új jogi és technikai korlátok bevezetésével a vállalatok nyereségét részesítik előnyben a szólásszabadsággal és azon elvekkel szemben, amelyek nyomán létrejött a ma ismert internet.

A most jóváhagyott dokumentum fogja képezni az Európai Parlament hivatalos tárgyalási mandátumát a tagországok kormányainak tanácsával és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken. Az Európai Bizottság illetékes tagjai üdvözölték a döntést, és közölték, hogy még év végéig tető alá szeretnék hozni a végső megállapodást.