Korántsem biztos, hogy a mesterséges intelligencia jó az IT-óriásoknak

A Google és a Facebook az adathegyeikből csinálnak pénzt, de ha lokálisan, felhő nélkül is működik az MI, akkor nem lesz miből dolgozniuk.

Miközben a technológia komoly változásokat indított el és nagyszerű esélyeket jelent, kockázatokat is rejt az azt felkaroló és alkalmazó cégek számára. A Google és a Facebook is komoly összegeket fektetnek be a mesterséges intelligenciába, szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy jelentősen alábecsülik a technológiát és annak kockázatait. Mindez pedig hosszú távon veszélyeztetheti e társaságok pozícióit. Charles-Édouard Bouée, a Roland Berger tanácsadócég vezetője kiemelte, hogy e területen a verseny nyílt. Ugyan az internetes óriásvállalatok a mesterséges intelligencia segítségével bővítették az üzleti modelljüket, de hiba lenne, ha azt hinnék, hogy ezzel a lépéssel örökre vezető pozícióba kerülhettek.

Bármennyire is jelen van a technológia szinte minden területen, legyen szó a keresésről, a beszéd- és a képfelismerésről vagy a fordításról, egyáltalán nem lehet tudni, hogy a hatalmas összegű befektetések a jövőben megtérülnek-e és a mesterséges intelligencia jövője valóban olyan fényes lesz-e, mint amire sokan számítanak. Különösen azért igaz ez, mert a jövőben a technológiát nem a nagy szerverközpontokban alkalmazzák majd elsősorban, hanem az otthoni készülékeken. A személyes és decentralizált mesterséges intelligencia kevésbé fog függeni az IT-óriások adathegyeitől, ez pedig hatással lesz a most győztesnek tűnő nagyvállalatok pozíciójára és bevételeire.


Mi értelme lenne minket reklámokkal bombázni, ha a telefonunkban lévő szoftver tudná, hogy mit szeretünk, meg tudja azt találni saját maga, és fel is van szerelve egy blokkoló mechanizmussal? Ha a személyes mesterséges intelligenciánk meg tudja nekünk rendelni az ételt, úgy, ahogy azt szeretjük, akkor mi lesz a szerepe a márkáknak, üzleteknek és a csomagolásnak? - teszi fel a kérdést Charles-Édouard Bouée. Szerinte a tech-óriások a termelt adatok elavulásának gyorsasága miatt is bajban vannak, hiszen jelenleg kétévente annyi új adat jön létre, mint előtte összesen az emberiség történelmében. Amit egy éve lájkoltunk a Facebookon az ma már nem releváns, így az összegereblyézett információhegy nem jelent majd számottevő előnyt. Jelenleg rengeteg ember használ egy platformot vagy szolgáltatót, de olyan irányba tartunk, hogy mindenki saját maga találhatja majd meg a dolgot, amire szüksége van, azaz kiegyensúlyozotabb lesz a nagyvállalatok és a felhasználók közötti viszony.

A gépi tanuláshoz szükséges neurális hálózatok már most is integrálva vannak az Apple és a Huawei okostelefon-processzoraiba, s számos piaci szereplő fejleszt mesterséges intelligencia chipeket, köztük van a Horizon Robotics. A társaság társalapítója, Chan Huang a technológia lokális alkalmazását emelte ki, úgy véli hibázik, aki nem használja ki az abban rejlő lehetőségeket. A Horizon Robotics megoldásait beépítették többek között autókba és biztonsági kamerákba. Az eszközbe integrált mesterséges intelligencia chipeknek köszönhetően az egyes feladatok elvégzéséhez nem kell a világhálón keresztül az adatközpontokkal kapcsolatba lépni. Számos esetben ezredmásodpercek dönthetnek arról, hogy egy szolgáltatás sikeres-e vagy sem, különösen az autonóm járműveknél fontos az időtényező.

A gyors elérés további előnye az adatvédelem, hiszen a felhőkörnyezet helyett személyes tárhely van használatban. Mindez nehéz helyzetbe hozhatja azokat a vállalatokat, amelyek a személyre szabott reklámokra építenek, hiszen az adatok így a felhasználóknál maradnak. Ebből a helyzetből pedig a hagyományos cégek profitálhatnak, hiszen a márka és a bizalom erős piaci előnyt jelenthetnek, különösen egy olyan környezetben, ahol egyre jobban szabályozzák az adatokat és az azokhoz való hozzáférést.