Jobbá tennék az ember és a technika kapcsolatát

Rendkívül fontos, hogy a digitálissá váló világban legyenek fejlesztési és más alapelvek.

Tudósok elkészítették a Digitális humanizmus bécsi manifesztuma című dokumentumot, amelyben a legfontosabb elveket és téziseket rögzítették. Az anyag célja, hogy javítson az ember és a technika együttélésén. Leonard Kleinrock, akinek kulcsszerepe volt az internet elődjének számító ARPANET tervezésében, úgy fogalmazott, hogy rendkívül csalódott a világháló negatív hatásai miatt. Az internet ugyanis egy nagy demokratikus találmány, de az online hálózatokban annyi dolgot "üvöltenek ki" magukból az emberek, hogy a mérsékelt hangok a háttérbe szorulnak és a szélsőséges vélemények erősödnek fel. Sir Tim Berners-Lee, a World Wide Web atyja pedig az ajánlásában arra világított rá, hogy a hamis információk továbbítását támogató üzleti modelleket be kellene tiltani.

A kiáltvány legfontosabb állítása, hogy a technológia ne tegye a rabszolgáivá az embereket, hanem ehelyett segítsen abban, hogy jobban együtt tudjunk élni egymással. Julia Neidhardt, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója és a manifesztumot kiadó munkacsoport szervezője leszögezte, hogy az emberiség napjainkban azzal a helyzettel szembesült, hogy az informatika képezi a modern társadalom alapját. A dokumentumot azért fogalmazták meg, mert az egyetemek függetlenek és nem a profit vezérli őket. Ráadásul ezeken a helyeken jön létre az új tudás és ott valósul meg a kritikus gondolkodás, éppen ezért kell tisztában lenniük a felelősségükkel is.

Az egyik megfogalmazott követelés, hogy a technológiákat az emberi értékeknek és igényeknek megfelelően kell kifejleszteni ahelyett, hogy hagyjuk, hogy azok alakítsák az embereket. Florian Cech, a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa szerint ehhez széles körű társadalmi egyetértésre van szükség azért, hogy a technológiák mindig értékeket közvetítsenek. Jelenleg a technológiákat még gyakran értékmentesnek vagy objektívnek tekintik, ami persze nem mondható el azokról. Julia Neidhardt arra is felhívta a figyelmet, hogy a technológiákat sokszor nyereségorientált vállalkozások fejlesztik, amelyek elsődleges célja nem a közjó szolgálata. Ugyanakkor ennek ellenkezőjére is vannak példák. Ő és Cech is egyetértett azzal, hogy a folyamatban mindenkinek felelőssége van, hiszen az új technológiákat több millió ember alakítja és fejleszti. Ezért is fontos, hogy legyenek alapelvek ezen a területen. A kidolgozott anyagot nagy nemzetközi érdeklődés fogadta és már több mint 600 támogató aláírást gyűlt össze magánszemélyektől és vállalatoktól. A kiáltvány angol, német, olasz, spanyol, görög és fárszi nyelven is elérhető.

Korábban Sarah Spiekermann professzor, a Bécsi Gazdasági Egyetem Gazdaságinformatikus és Társadalmi Intézetének vezetője beszélt arról, hogy visszalépést is hozhat a digitalizálás, amely egyben válaszút lehet az emberiség számára. Ennek oka az, hogy a gépek nem tudják érzékelni az emberi értékeket, amelyek különösen a mai világban egyre fontosabbak. Júniusban pedig Tristan Harris, a Google volt etikai szakembere és Aza Raskin, a Firefox egykori főtervezője életre hívta a Time Well Spent nevű kezdeményezést, amelynek fő mottója, hogy az emberek nem válhatnak a technológiák rabszolgáivá. Rendkívül fontos lenne, hogy a felhasználók megtartsák az ellenőrzést a technológia felett és ne az uralja őket.