A chipóriások küzdelme az olcsó gépek piacáért

Mivel a PC piac növekedése lassulni kezdett, az eddigieknél sokkal fontosabbá vált a processzorgyártóknak egy-egy, ezidáig talán nem is olyan lényeges szegmens. Ilyen az olcsó gépek piaca is, ahol az AMD és az Intel harca mostanában szinte már vérre megy.

Bár jelenleg ha hajszálnyi előnnyel is, de az Intel 1.5Ghz-es Pentium 4-es processzora a leggyorsabb x86-os CPU. Ennél azonban sokkal egyértelműbb, hogy az olcsóbb gépek szegmensét jelenleg az AMD uralja. Az AMD Duron processzorai, amelyek alig egy fél éve kaphatóak, már most óriási sikert könyvelhetnek el magunknak.

Az AMD fölénye a viszonylag olcsó processzorok között nem merül ki kizárólag az árban. Többek között épp az előbb említett új volta miatt, a Duron CPU-k manapság jóval nagyobb teljesítményre képesek Intel Celeron II társaiknál. A Duron processzorok sokkal újabb arhitektúrájuknak köszönhetően azonos órajelen vizsgálva átlagosan 10-30%-kal gyorsabbak, mint a Celeronok.


Ennek ellenére az Intel sem hagyja magát a múlt héten jelent meg az új 800MHz-es Celeron II processzor, ami az eddigi 66MHz helyett már 100MHz-es rendszerbuszt használ. Ezért az eddigi leggyorsabb, 766MHz-es Celeron processzorhoz viszonyítva a 800Mhz-es változat jóval nagyobb teljesítmény-többletet mutat, mint ami pusztán a 33MHz pluszból következne. Bár a 800Mhz-es Celeron még így is elmarad az azonos órajelű Durontól, az AMD a biztonság kedvéért a héten piacra dobta az új 850MHz-es Duron CPU-t.

Ezek alapján egy kívülálló biztosra venné, hogy a Duron processzorok jóval nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint az Intel Celeron CPU-i. Hogy ez mégsem így van, annak több oka van. Az egyik ilyen ok nem magában a chipben keresendő, hanem a hozzá való alaplapi chipkészletben. A Thunderbird/Duron processzorokhoz készült chipsetek jóval drágábbak a P-III/Celeron chipseteknél. Ez az oka a kétféle alaplaptípus közötti árszakadéknak. Ez az árkülönbség az alaplapok között kiegyenlíti azt az előnyt, ami a Duron processzorok alacsonyabb árából következne.

A másik fő probléma szintén chipset-orientált. A Duron processzorokhoz jelenleg nem kapható olyan chipkészlet, amely integrált grafikus alrendszerrel rendelkezne. Ez a hiányosság főleg az OEM-eket (Original Equipment Manufacturer - Eredeti Termékgyártó) érinti, hiszen az olcsóbb gépekbe, ahová a Celeron és Duron processzorokat szánják a gyártóik, általában megfelelő lehet egy-egy ilyen chipsettel megáldott alaplap, amellyel megspórolható a videókártya ára.


A sebesség nem minden. Bár a Duron processzorok gyorsabbak, általában több a probléma velük, mint a Celeronokkal. A Duron processzorok, mezei kifejezéssel élve, nem olyan szívósak. Ezalatt a mechanikai, és a hővel szembeni ellenállóképességet egyaránt lehet érteni. Közismert, hogy az Athlon/Duron processzorok nem rendelkeznek hőmegfutás elleni védelemmel. Emiatt ezek a processzorok könnyebben "megsüthetők".

A következő mérföldkő az 1GHz-es "álomhatár" elérése lesz az olcsó gépekbe szánt CPU-k között. Szinte biztos, hogy ezt a mérföldkövet az AMD Duron processzora fogja elérni hamarabb, ha másért nem azért, mert a P6 arhitektúra 1GHz környékén már súrolja technológiájának korlátait.

Mindemellett mindkét processzorgyártónak tisztában kell lennie vele, hogy nem ronthatja saját maga üzletét azzal, hogy a csúcskategóriás processzorával egyező teljesítményű lapkát dob piacra féláron. Ez némileg behatárolja az alsókategóriás CPU-k órajelének növekedési ütemét.