Starship Troopers: Terran Ascendancy

Grafika: A starship Troopers vizuális lakomával szolgál azon játékosoknak, akik képesek a hosszú szinteket és a terepet tejesen elárasztó bogarakat kihívni maguk ellen. A környezet legrészletesebben megrajzolt elemei kétségtelenül maguk a bogarak meg persze a tengerészgyalogosok. A gigantikus plazma-bogarak háta szétnyílik és lövedékeket lő a leszálló landolóegységekre. A plazmasugarat kilövő lágy belső részeik ugyanolyan részletesen vannak megrajzolva, mint tükröződő kitinpáncéljuk. Porfelhők keletkeznek a levegőben, mikor a dolgozó bogarak új alagútat nyitnak a felszínre. Ez csak néhány példa a játék látványvilágából, melyek biztosan megörvendeztetik a film és az RTS rajongókat. Lehet apró hibákat találni a grafikában, de egyik sem megy az élvezhetőség rovására. A Starship Trooperst grafikája határozottan megkülönbözteti más 3D-RTS játékoktól.

Kezelőfelület: Bár más stratégiai játékokhoz hasonlóan egyszerű az írányítása, de van néhány további ötlet, ami a kevés gyakorlás miatt összezavarhatja a játékost. A kínált gyakorlási lehetőségek alig ismertetnek meg a kezelőfelülettel és különböző funkcióival. A lényeges dolgok, mint például a tűzérség használata, meglepően háttérbe szorultak a gyakorlásnál. Egyszerűen úgy veszik, tudod hogy a tűzérség az 'F' billentyűvel lő. A játék kamerarendszerével a játékos körbeforoghat csapata körül, 360 fokos nézetet nyújtva a csatatérről. Ami a kamerarendszer korlátja, hogy egyszerre csak egy embert vagy csapatot képes követni. Ahelyett hogy az aktívan kiválasztott egységeket követné, a kamera kinagyítja a képernyőt, hogy az összes katonát mutassa, nem számít mennyire vannak szétszórva. Ez rögtön kizárja csapataidat több különböző egységre bontásának lehetőségét. Bár miután néhány küldetést végigjátszottál, elég nyilvánvalóvá válik, nem célszerű csapataidat megosztani. A kamera viszonylagos hátrányaitól eltekintve, a kezelhetőség kiváló, különböző egységek gyors kiválasztását és parancsok azonnali végrehajtását teszi lehetővé.

Játékmenet: A Starship Troopers egyik nagy hátránya a játék közbeni mentés érezhető hiánya. Bár a játékos minden küldetés végén menthet, néhány küldetés a kevésbé gyakorlott játékosnak egy óráig is eltarthat. Néhány későbbi küldetés egyes részeinél többször is újra kell kezdeni a pályát míg megtaláljuk a lyukakat az ellenség védelmén. Ezenkívül nem dobja meg a hangulatot, mikor majdnem egy óráig játszva a hadnagy több kisebb támadás visszaverése után a főrohamban életét veszti és lehet előlről kezdeni a pályát.

A rosszul megvalósított mentéstől és a néha igencsak szerencsétlen képeket adó kameraszögektől eltekintve a játék többi tényezője miatt nálam az utóbbi idők egyik legélvezetesebb real-time stratégiai játéka. Rendkívül nehéz az ellenséget taktikával legyőzni az általánossá vált létszámfölényes stratégiához képest. A Starcraft-szerű szinte végtelen csapatok építésével és az ellenséges vonalak armadákkal lerohanásával szemben, mikor nem érdekes hány áldozat van, a Blue Tongue a játékos és virtuális katonái közti bajtársiasságra helyezte a hangsúlyt.

Multiplayer: Hátrányként értékelhető a multiplayer üzemmód hiánya, mivel szerintem ez adja meg az ilyen jellegű játékok igazi hangulatát.

Hangeffektek: A Starship Troopers minden hanghatásán érződik az alkotók gondossága. A sebesült katonák kiáltásától kezdve egészen a különböző fegyverek sajátos hangjáig minden közrejátszik a játék hangulatának megteremtésében. Sebesült bajtársad orvos utáni kiáltásában érezni a sürgetést, másrészt mikor hallgatod az imádságot egy bogárlyuk felrobbantására, az segít a végrehajtásban. Sokszor kevesebb hangsúlyt fektetnek az alkotók a hangokra és inkább arra koncentrálnak, hogy valamivel még másabb legyen a játékuk mint az ős Warcraft. Szerencsére a Starship Troopers-ben a hang ugyanolyan jó színvonalú mint a grafika és a játszhatóság.

Zene: A játék zenéje apró váltásoktól eltekintve klasszikus művekre emlékeztető, ami különböző eseményeknél elindul majd megáll. A készítők, mikor találkozunk az ellenséggel, a zene lehalkításának techikáját alkalmazták. Ha egy bogár lerohan téged, a zene drámai magasságokba csap, a veszély elmúltával azonnal érezhető ahogy a hangerő visszaáll eredeti állapotába. Bár ez gyakorinak számít az ilyen stílusú játékok között, mégis itt jobban sikerült a drámaiság visszaadása.

Intelligencia és nehézség: A mesterséges intelligencia a játék szempontjából két részre osztható: pókszerű ellenfeleinkké és csapatainkké. A bogarak csoporttudata leginkább a Starcraft-ban láthatott Zerg civilizációhoz hasonlatos. Ritkán támadnak magányosan, inkább kis hordákba verődnek, hogy több esélyük legyen a győzelemre. Sokszor nagyon intelligensen viselkednek, néhány harcos szemből ront rád, miközben a többiek megpróbálják oldalba kapni katonáidat. Ami meglepő volt, hogy a katonák nem a megszokott ész nélküli bábuk, akik csak egy helyben harcolnak egészen halálukig. Ha nagyobb bogarakat támadnak, akkor fegyvereikkel folyamatosan tűz alatt tartva elkezdenek hátrálni, különösen ha egy harcos rovar rájuk ront. Üdítő élmény volt látni az alapegységek életszerű reakcióit.

Összegzés: A Starship Troopers jobban visszaadja egy háborús film hangulatát, mint bármely más általam eddig játszott játék. Ezt az érzést akkor vettem észre először, mikor egy rohamcsapatot vezettem egy bogárlyuk megsemmisítésére. Az égből egyszerre megjelent egy földi leszállóegység, ami többszáz méterre tőlem leszállva elkezdte ontani magából a gyalogosokat. A másik csapat egyik katonája kilőtt egy rakétát a bogárlyukra beomlasztva ezzel nekem. Mielőtt odavezethettem volna a csapatomat, hogy csatlakozzanak a többiekhez, egy bogár-plazmagolyó találta el a hajót ezzel a katonákat is elpusztítva. Bár a zene nem volt tökéletes és olykor a kamerarendszerrel is meggyűlt a bajom, de az ST futószalagon ontja az akciót. Bármely stratégiaszeretőnek megéri megtanulni a fegyverek és speciális kiegészítők alkalmazását. A Starship Troopers nagy előrelépés a filmek alapján készült játékoknál, és reményt adhat a jövő ilyen jellegű játékaihoz is.