Drónokkal a galambok ellen

A pilóta nélküli légi járművek hatékony megoldást jelenthetnek.

Az École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) kutatói egy olyan módszert dolgoztak ki, amelynek segítségével robotrepülőgépekkel lehet felvenni a harcot a galambokkal szemben. A drónok a tetők fölött repülnek vagy akár le is szállnak, hogy rárepüljenek a felismert madarakra és elűzzék azokat. A galambok savas ürüléke komoly károkat tud okozni a modern és a történelmi épületekben, valamint az autókban. A fekália negatívan hat az ökorendszerre, mert a betegségek megőrzőjének és továbbítójának számít. Az okozott kár csak az Amerikai Egyesült Államokban körülbelül 1,1 milliárd dollárt tesz ki és a probléma egyre nagyobb, köszönhetően a városi környezethez való jó alkalmazkodóképességüknek, azaz a növekvő populációnak.

A jelenlegi akusztikus vagy optikai módszerek kevésbé hatékonyak, mert a városokba betelepült madarak hozzászoktak a települések zajaihoz, így az új megoldásokhoz is gyorsan alkalmazkodnának. A fizikai akadályok - például a drótok, hálók és a különleges gélek - is csak részben nyújtanak megoldást, ráadásul nagyon drágán telepíthetők. A gél továbbá még a galambok halálát is okozhatja. Természetes és különösen hatékony lehetőséget jelentenek a ragadozó madarak, például a sólymok. Ezért használtak már 2007-ben robotsólymot. Ezután kerültek képbe a pilóta nélküli légi járművek, amelyeknek szükségük van egy emberi pilótára, ami viszont az épületek állandóan ellenőrzését kizárja - elsősorban költségokokból.


Az EPFL munkatársai automatizálták a robotrepülőgépeket és megalkották az önállóan dolgozó rendszerüket, amely egy fixen rögzített, de elfordítható kamerára, egy földi állomásra és egy drónra épül. A szakemberek tudatosan elvetették azt az eljárást, hogy a pilóta nélküli légi járművek folyamatosan járőrözzenek és a tetőket a belső kamerájukkal figyeljék meg. Ez az energiafelhasználás és a rövid repülési idő miatt nem lett volna észszerű.

Egy kamera megfigyeli azt a területet, ahol sok a galamb és a rögzített felvételeket elküldi a földi állomásnak elemzésre. Egy neurális objektumérzékelő, amelyet a gépi tanulás és madárfotók segítségével képeztek ki, felismeri a madarakat és azokat a helyeket, ahol tartózkodnak. Az eljárás első szakaszában a rendszer megjelöli azokat a lehetséges képrészeket, amelyeken a feltételezett objektumok találhatók, míg a második szakaszában egy neurális hálózat közli az objektumok osztályát és koordinátáit. A fejlesztés ezután a lehetséges pozíciót átszámolja 3D-s GPS-koordinátába, majd a robotrepülőgép megkapja a felszállási utasítást és szétzavarja a populációt. Az első tesztek alapján, ha nem vetették be drónt, akkor a galambok 2,5 órán át tartózkodtak egy területen, ha bevetették, akkor csupán néhány percig.

Érdekesség, hogy a Facebook korábban galamb méretű drónokkal kísérletezett kísérletezett azért, hogy így biztosítsa a gyors interneteléréseket a távoli vidékeken és az adatintenzív tartalmak, elsősorban a digitális fotók és videók streamelésére.