Szigorít az Európai Unió az álhírek elleni kódexen

Súlyos pénzbírság jár, ha egy platform nem lép fel a hamis fiókok, a dezinformáció és a rosszindulatú szereplők ellen.

A Reuters és a Financial Times arról számolt be, hogy az Európai Bizottság megállapodott a nagy IT-cégekkel egy önkéntes úgynevezett magatartási kódex szigorításáról. A testület és négy internetes, számítástechnikai óriásvállalat 2016-ban fogadott el közös magatartási kódexet a világhálón folytatott jogellenes gyűlöletbeszéd ellen. A dokumentum a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft kötelezettségvállalásait tartalmazza az ilyen tartalmak Európán belüli elterjedése ellen.

Az Európai Bizottság most abban állapodott meg a négy céggel, illetve az időközben csatlakozott Google, TikTok és további 24 vállalkozás és szervezet képviselőivel, hogy erősebben lépnek fel a dezinformáció, az álhírek és az álfiókok ellen, eltávolítják a reklámokból és a tartalomajánlásokból a káros dolgokat vagy blokkolják azokat. Az aláíróknak intézkedéseket kell hozniuk a megtévesztő reklámok leküzdésére és a politikai hirdetések átláthatóságának növelésére. Amennyiben az érintett társaságok ezt nem teszik meg, akkor az éves globális bevételük 6 százalékát kitevő pénzbüntetést kapnak. Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa kifejtette, hogy a komoly pénzbüntetéssel való fenyegetés "jogi hátteret" ad az aktualizált magatartási kódexnek.

A szabályozásokért felelős hatóságok és az aláírók osztoznak a felelősségen. Ezzel párhuzamosan a dokumentumot ötvözik a 2020 szeptemberében bemutatott Digital Services Act (DSA) nevű törvénycsomaggal, amely többek között azt tartalmazza, hogy a közösségi média világában működő IT-óriásoknak több felelősséget kell vállalniuk a platformjaikon elérhető tartalmakért. Az aláíróknak hat hónapjuk van arra, hogy a gyakorlatba ültessék át az intézkedéseket.

A Financial Times mindezt azzal egészítette ki, hogy a szolgáltatóknak részletes adatokat kell bemutatniuk az eltávolított botokkal, az alkalmazott mesterséges intelligencia rendszerekkel és az országonként bevetett tartalommoderátorokkal kapcsolatban. A platformoknak a dezinformációk azonosítására és megjelölésére alkalmas eszközöket kell elérhetővé tenniük, s meg kell vizsgálniuk annak a lehetőségeit, hogy miként tudnak a hálózatukba integrálni egy jelölőrendszert.