Európa is megkapja az első exaskálás teljesítményű szuper­számítógépét

A 15 megawatt teljesítményű moduláris szuperszámítógépet jövőre helyezhetik üzembe.

Május végén minden korábbinál nagyobb teljesítményű szuperszámítógépet sikerült üzembe helyezni. A TOP500.org listájának első helyén a Frontier nevű berendezés található, amelynek a számítási teljesítménye 1,102 EFLOPS (exaFLOPS), ez 1018 FLOPS-nak vagyis másodpercenként több mint egy trillió számítási műveletnek felel meg. Ez az első olyan készülék, amely átlépte ezt a lélektani határt. Most kiderült, hogy Európának is lesz exaskálás teljesítményre képes szuperszámítógépe.

A Jülichi Kutatóközpont kampusán, egy erre a célra épített épületben helyezik üzembe 2023-ban az első olyan európai szuperszámítógépet, amely másodpercenként több mint egytrillió számítási művelet elvégzésére lesz képes, ezáltal a berendezés számítási teljesítménye meghaladja majd ötmillió korszerű PC számítási teljesítményét. A Joint Undertaking Pioneer for Innovative and Transformative Exascale Research - Jupiter nevű exaskálás számítógép célja, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozással és a fenntartható energiatermeléssel kapcsolatos tudományos kérdések megoldásához.

Nagy kihívást jelent az ilyen magas szintű számítási teljesítményhez szükséges energiafogyasztás biztosítása. A várható átlagos fogyasztás akár 15 megawatt is lehet. A JUPITER-t "zöld" számítógépnek tervezik, azaz zöld árammal kell üzemeltetni. Hűtése vízzel történik majd, ami lehetőséget ad a keletkező hulladékhő intelligens hasznosítására. A készülék kifejlesztése félmilliárd euróba fog kerülni. Az összegből 250 millió eurót a European High Performance Computing Joint Undertaking - Euro HPC JU európai szuperszámítógépes kezdeményezés, további 250 millió eurót pedig a német szövetségi oktatási és kutatási minisztérium, valamint Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kulturális és tudományos minisztériuma biztosít.

A moduláris szuperszámítógépben különböző számítási modulok kapcsolódnak egymáshoz. Ez lehetővé teszi az összetett szimulációk programrészeinek több modulra történő szétosztását, így a különböző hardvertulajdonságok optimálisan használhatók. A moduláris felépítésnek köszönhetően a rendszer jól felkészült az olyan jövőbeli technológiák integrálására is, mint a kvantumszámítógép-modulok vagy az agy működését emuláló, neurális hálózatot használó modulok.