15 éve történt a csernobili tragédia

A "15 éve történt a Csernobili Atomerőmű balesete" című konferencia első két napjának eredményei (Magyar Tudományos Akadémia, 2001. március 20-22.)

A Magyar Tudományos Akadémián megrendezett, a Csernobili Atomerőmű balesetét 15 év távlatából vizsgáló konferencia eddigi előadásai áttekintették az 1986-ban bekövetkezett baleset okait, lefolyását, környezeti és egészségügyi következményeit.

Dr. Aszódi Attila (BME Nukleáris Technikai Intézet) előadásában rámutatott, hogy a csernobili típusú, úgynevezett grafit moderátoros nyomott csöves reaktornak olyan súlyos konstrukciós hibái voltak, hogy hasonló reaktor építését sem nyugaton sem Magyarországon nem engedélyezték volna. A csernobili 4. blokk katasztrófájához a konstrukciós hibák mellett egy rosszul megtervezett, a biztonsági rendszabályok sorozatos és durva megsértésével végrehajtott kísérlet vezetett.

A csernobili 4. blokk napjainkba

Dr. Zombori Péter (KFKI Atomenergia Kutatóintézet) elmondta, hogy a baleset során bekövetkezett robbanások hatására a csernobili 4. reaktor 190 tonnányi hasadóanyag tartalmának mintegy 4%-a (8 tonna) szóródott szét a reaktor környezetében. Ennek egy része a robbanás és az azt követő, több napig tartó grafittűz következtében távoli vidékekre is eljutott. Magyarországra 1986. április 29-én az esti órákban érkezett meg az első radioaktivitással szennyezett felhő, amely az ország északi - északnyugati részét érintette. A Magyarországra került szennyeződés területi eloszlását is megvizsgálva megállapítható, hogy a hazai lakosságot a baleset következtében az azt követő 70 évben összesen átlagosan 0,5 millisievert (konzervatív becslés szerint is maximum 1 mSv) többletsugárzás éri, ami a természetes háttérsugárzás évi szintjének (2,5 mSv/év) 20%-a. Ennek a többlet sugárzásnak körülbelül a felét az első évben szenvedte el a hazai lakosság. Napjainkban Magyarországon a balesetből visszamaradt radioaktivitás éves szinten a természetes háttérsugárzás 0,1%-ának megfelelő többlet dózist okoz.

A további, főként orvosi témájú előadások azt vizsgálták, hogy ennek a többlet besugárzásnak a hatására várható-e vagy a rendelkezésre álló statisztikai adatokból kimutatható-e a daganatos és egyéb megbetegedések gyakoriságában az elmúlt 15 évre vonatkozóan bármilyen változás. Dr. Gundy Sarolta (Országos Onkológiai Intézet) ismertette az ionizáló sugárzások egészségkárosító hatásának mechanizmusait. A magyarországi rákstatisztikákra hivatkozva elmondta, hogy hazánk jelenleg "világelső" a rákhalálozás tekintetében: 100 emberből 22 rákban hal meg. Ugyanakkor kiemelte, hogy a csernobili eredetű, kis mértékű többlet sugárzás hatására Magyarországon a daganatos megbetegedések számában vagy a veleszületett rendellenességek gyakoriságában növekedés nem várható.

A felrobbant reaktor a betonszarkofág felállítása előtt.