Főszerepet kap a mesterséges intelligencia a párizsi olimpián

Az eseményen alkalmazott videomegfigyelés fog a technológiára épülni.

A francia Nemzetgyűlés jóváhagyta a mesterséges intelligenciával működő videómegfigyelés alkalmazását a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok idején. A szervezet ezáltal figyelmen kívül hagyta a különböző csoportok figyelmeztetéseit, miszerint a technológia veszélyt jelent a polgári szabadságjogokra. A francia kormány érvelése alapján az algoritmikus videómegfigyelés képes felismerni az "előre meghatározott eseményeket", a rendellenes viselkedést és a tömegek túlcsordulását, segítve ezzel a jövő nyáron a francia fővárost várhatóan elárasztó több millió turista biztonságának garantálását.

Most a Szenátus és a Nemzetgyűlés kedvező előzetes szavazataival a legnagyobb jogalkotási akadályok elhárultak az új rendszer bevezetésével kapcsolatban, bár a legfelsőbb alkotmánybíróságon még megtámadhatják a döntést. Amennyiben hivatalosan is bevezetik az új megoldást, akkor Franciaország lesz az első olyan állam az Európai Unióban, amely legalizálja a mesterséges intelligencia alapú megfigyelést. Ez aggasztó megfigyelési precedenst teremtene. A technológiát igazolva Stephane Mazars, Emmanuel Macron elnök pártjának parlamenti képviselője azt hangsúlyozta, hogy "az egész világ előtt Franciaországnak fel kell nőnie ahhoz, hogy megfeleljen történelme legnagyobb biztonsági kihívásának".

A mesterséges intelligencia alapú megfigyelés bevezetésének terve erős ellenállásba ütközött olyan jogvédő szervezetek részéről, mint az Amnesty International és a digitális jogvédő csoportok. Az ő álláspontjuk szerint ugyanis a technológia veszélyezteti a polgári szabadságjogokat és veszélyes határvonalat húz. A francia adatvédelmi hatóság, a CNIL támogatta a francia kormány törvényjavaslatát azzal a feltétellel, hogy nem kezel biometrikus adatokat. A törvényjavaslat támogatói szerint ez így van, de az adatvédelmi szakemberek szkeptikusak.

"Két dolgot lehet csinálni: objektumfelismerést vagy az emberi viselkedés elemzését - ez utóbbi a biometrikus adatok feldolgozását jelenti" - szögezte le Daniel Leufer, az Access Now digitális jogvédő szervezet politikai tanácsadója. A szakember a biometrikus adatok közterületen történő gyűjtésének betiltását szorgalmazza az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló törvényében. Leufer a mesterséges intelligencia hasznosságát inkább a leendő támadók kiszűrésében látja, mivel az algoritmusok ritka esetekre történő kiképzése bonyolult. "A mesterséges intelligencia nem jó az ilyen típusú dolgokban, (mert) technikai szinten rengeteg példát kell adni a gépnek" - tette hozzá.

Sacha Houlie kormánypárti törvényhozó, aki a parlament jogi bizottságának elnöke, azt mondta az alsóházban, hogy a mesterséges intelligencia segíthetett volna megelőzni a 2016-os nizzai támadást, mivel gyanúsnak minősítette volna a tömegben áthaladó teherautó mozgását és segíthetett volna a tavalyi párizsi Bajnokok Ligája-döntő tömegkáoszának megelőzésében is. Miután a Szenátus és a Nemzetgyűlés is jóváhagyta a törvényjavaslat szövegét egy vegyes kamarai bizottság fog kompromisszumot keresni a szövegben lévő esetleges nézeteltérésekkel kapcsolatban.