Macron a zavargások nyomán felvetette a közösségi média korlátozását

Emmanuel Macron francia elnök országszerte az erőszakos tüntetések újabb hullámának megfékezéséért küzd. Tegnap a zavargásoktól sújtott párizsi elővárosok polgármestereivel találkozott, és felvetette a közösségi médiához való hozzáférés szabályozásának vagy korlátozásának ötletét a fenyegetések súlyosságától függően. A fiatalok rendőrségi és csendőrségi épületekre támadtak, a legnagyobb rombolásokkal járó éjszakákon több száz rendbontót vettek őrizetbe.

Június 27-én a francia rendőrök megállítottak egy veszélyesen száguldozó, több piros lámpán áthajtó autót, amelyet egy büntetett előéletű fiatal vezetett. A 17 éves gyerek ellenállt az intézkedésnek, el akart hajtani a helyszínről és egy rendőr lelőtte. A túlkapást követően széles körű zavargások söpörtek végig Franciaországon, amelyek akár 1 milliárd eurós kárt is okozhattak. A legjelentősebb károkat hatvan iskolaépület szenvedte el, ezenkívül több mint ezer üzletet kifosztottak vagy felgyújtottak Bruno Le Maire gazdasági miniszter szerint. A tárcavezető külön támogatást ígért a legtöbb kárt szenvedett üzleteknek a biztosítók által folyósított kártérítésen felül. A köztársasági elnök sürgősségi törvénytervezetet is bejelentett a megrongált középületek, közlekedési eszközök és közterek helyreállításának finanszírozására.

Az összecsapások nagy részét a közösségi oldalakon, például a Snapchaten, a TikTokon vagy az Instagramon keresztül koordinálták. Macron a hivatalában fogadta az érintett 241 település polgármesterét, az államfő pedig megragadta az alkalmat, hogy a platformok szabályozásának kényes kérdéséről beszéljen. Azt mondta, hogy "ha a dolgok kicsúsznak a kezünkből, talán szabályozni kell vagy meg kell szüntetni a hozzáférést a közösségi médiához". A pletykák szerint a francia kormány az internethez való hozzáférés elvágását fontolgatta, a belügyminisztérium azonban egy tweetben "álhírnek" nevezte ezt. Az AFP ugyanezt közölte, megismételve, hogy álhírről van szó, és kifejtve, hogy "ez technikailag kivitelezhetetlen és illegális Franciaországban".


A pletyka mégis felerősödött, mivel Robert Ménard, Béziers szélsőjobboldali polgármestere az LCI és a TF1 francia televíziónak azt mondta, hogy a találkozó során Macron azt javasolta, hogy "gondolkodjunk el a közösségi médiához való hozzáférés elvágásán - Snapchat, TikTok, Instagram - bizonyos feltételek mellett." A beszámolók szerint Macron nem kíván döntést hozni, amíg a zavargások még tartanak. "Úgy gondolom azonban, hogy ez egy valódi vita, amelyet akkor kell lefolytatnunk, amikor a dolgok lecsillapodnak" - mondta, "mert amikor a közösségi média a gyülekezés vagy a gyilkolás eszközévé válik, az valódi probléma".

Tény, hogy a Snapchatet, a TikTokot és a Telegramot a zavargók egyes erőszakos cselekmények és fosztogatások filmezésére, illetve - egyelőre nehezen számszerűsíthető mértékben - illegális gyülekezések szervezésére használják. Június 30-án Emmanuel Macron már nyilvánosan felszólította a Snapchatet és a TikTokot, hogy "mutassanak felelősségteljes magatartást", és kérte őket, hogy távolítsák el "a legérzékenyebb tartalmakat". Éric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter a maga részéről rámutatott, hogy az illegális viselkedésükkel büszkélkedő internetfelhasználókat akár álnéven is azonosíthatja a rendőrség, ehhez azonban az érintett platformok együttműködése szükséges.


Az internet leállítását jellemzően az autoriter rezsimek alkalmazzák többé-kevésbé nyílt konfliktusokkal összefüggésben, széles körű és potenciálisan erőszakos tiltakozásokra válaszul, választások előtt, vagy az emberi jogok megsértésének elrejtése érdekében. Erre egy kissé ironikus tweetben a Szocialista Párt (S&D) elnöke, Olivier Faure is felhívta a figyelmet, aki azt írta, hogy "az emberi jogok országa nem igazodhat a nagy demokráciákhoz, Kínához, Oroszországhoz és Iránhoz". A szélsőbaloldali La France Insoumise (GUE/NGL) párt szintén támadta Macront, amiért ilyen gondolatot javasolt, és Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz és kínai kollégájához, Hszi Csin-pinghez hasonlította. Meglepő módon Marine Le Pen szélsőjobboldali Le Rassemblement National (ID) nevű pártjának egyik parlamenti képviselője szintén "A tekintélyelv felé történő drámai sodródásról" beszélt.

A belügyminisztérium legfrissebb összesítése szerint a zavargásokban 3486 embert állítottak elő, 12 202 gépkocsit gyújtottak fel, 1105 épületben keletkezett tűzkár vagy rongálás, 209 rendőrségi és csendőrségi létesítményt ért támadás. Az előállított rendbontók átlagéletkora 17 év, jelentős részük 12-13 éves a hatóságok szerint, kétharmaduknak soha nem volt dolga a rendőrséggel. A bíróságok eddig 374 fiatalt ítéltek el gyorsított eljárásban. Az államfő és a kormány több tagja is felvetette azt a korábban jobboldali politikusok által szorgalmazott ötletet, hogy a hatóságok pénzügyileg büntessék meg a zavargásokban részt vevő kiskorúak szüleit is.