Az idei év legnagyobb üzlete lehet az ARM tőzsdére lépése

A brit cég által tervezett chipek vannak a világ okostelefonjainak 99 százalékában. Az ARM benyújtotta a tőzsdére lépéshez szükséges papírokat, mely több tízmilliárd dolláros értékével az idei év legnagyobbja lehet.

Az ARM-et 1990-ben alapította az Acorn Computers, az Apple és a VLSI Technology közös vállalkozásukként, ma viszont az Egyesült Királyság technológiai szektorának "koronaékszereként" emlegetik. A nagyjából 6000 főt foglalkoztató brit vállalat telefonok és táblagépek számára tervez mikrochipeket, és ezeket licenceli a processzorgyártóknak. Ügyfelei között megtalálható az Apple, az Alphabet, az Advanced Micro Devices, a Qualcomm és a Mercedes-Benz. A vállalat 2016-ig volt tőzsdén, akkor vásárolta fel a japán Softbank konglomerátum 32 milliárd dollárért. Terveik szerint 40 milliárd dollárért passzolták volna tovább az Nvidiának, ami minden idők legnagyobb chipüzlete lett volna, a versenyhivatalok azonban gátat szabtak ennek. A 2020-as tranzakció az Nvidia részvényeinek idei felfutását tekintve a SoftBank számára rendkívül jövedelmezőnek bizonyulhatott volna.

Az okostelefon-üzletág virágzása miatt az ARM évtizedekig menő volt, de a piac éretté válásával az eladások visszaestek. A vásárlók egyre hosszabb ideig tartják meg telefonjaikat, és az új technológiai funkciók kevéssé csábítóak a fogyasztók számára. A vállalat a hatósági bejelentésében azt közölte, hogy az árbevétel 1%-kal, 2,7 milliárd dollárra csúszott vissza a 2023. március 31-én zárult pénzügyi évben. A következő, júniusban zárult negyedévben az értékesítés 2,5%-kal esett vissza. Az ARM technológiája előzetes licencdíjaiból, majd az ügyfelei által eladott minden egyes chip után fizetett jogdíjból kap bevételt. Jogdíjbevételének több, mint 50%-a okostelefonokból és szórakoztató elektronikából származik, de az Apple által gyártott laptopokban és egyes Windows-gépekben is használják termékeit. Technológiája 10%-os piaci részesedéssel bír a felhőalapú számítástechnikában is, ahol az ARM-alapú chipeket a hálózatépítésben, valamint a szerverek központi processzoraiban használják.

A mesterséges intelligencia hulláma viszont az ARM másodvirágzását okozhatja, ezért felkeltette a technológiai befektetők érdeklődését. Masayoshi Son, a Softbank vezérigazgatója szerint az ARM "exponenciális növekedést" érhet el, ami némi ellentmondás, hiszen akkor valószínűleg nem dobnák piacra. Masayoshi szerint a ChatGPT-szerű szolgáltatásokat idővel az ARM által tervezett architektúrákon is kínálni fogják. A tőzsdei bevezetési kérelmében az ARM azt írja, hogy a vállalat "központi szerepet fog játszani" a mesterséges intelligenciára való átállásban. "Az ARM CPU-k már most is MI és gépi tanulási munkaterhelést futtatnak eszközök milliárdjain, beleértve az okostelefonokat, kamerákat, digitális tévéket, autókat és felhőalapú adatközpontokat" - közölte a vállalat. "A nagyméretű nyelvi modellek, a generatív MI és az autonóm vezetés feltörekvő területén fokozott hangsúlyt kap ezen algoritmusok kis energiaigényű gyorsítása".


Bár az Nvidia kínál egy ARM-alapú processzort az egyik ajánlatának részeként, amely egy MI-chipet kombinál egy hagyományos központi processzorral, Masayoshi és az ARM MI-ígéretei talán túlbecsülik a vállalat lehetőségeit. Ugyan a társaság lapkái az okostelefonokon és táblagépeken túl már komoly hardverekben, például energiahatékonyságot szemmel tartó szerverekben is megjelentek, de a cég nem gyárt MI-chipeket, és nem közvetlen versenytársa azon cégeknek, amelyek kifejezetten MI-hez tervezett chipeket gyártanak. Mindazonáltal mivel az mesterséges intelligencia iránti megszállottság még mindig szupererős, a félvezető-tervező az MI-kifejezést valószínűleg hívószóként fogja használni a befektetők elcsábítására.

Mivel még nem tudni, hogy hány részvényt bocsátanak ki, így a cég értéke sem tippelhető meg, de ismert tény, hogy a Softbank a hét évvel ezelőtti befektetését lényegében meg akarja duplázni. A japánok a cég mintegy 10%-át tervezik eladni a tőzsdei bevezetés során és 60-70 milliárd dolláros értékelést terveznek az ARM számára a tőzsdei bevezetéskor. Ehhez saját kézbe vették azt a 25%-os részesedést is, amelyet nem közvetlenül, hanem egy általuk kezelt alapban birtokoltak. Utóbbi vásárlás 64 milliárd dollárra értékeli az ARM-et.

Érdemes kiemelni, hogy a cambridge-i székhelyű vállalat az Egyesült Királyságra mért csapásként nem a londoni részvénytőzsdén hanem a New York-i Nasdaq-on lép parkettre. A döntés kormányszinten aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság nem tesz eleget a technológiai cégek részvénykibocsátásának vonzereje érdekében, mivel az amerikai tőzsdék magasabb profilokat és értékelést kínálnak. Rishi Sunak miniszterelnök megpróbálta megváltoztatni a döntést, Rene Haas, az ARM vezérigazgatója azonban kijelentette, hogy az Egyesült Államok a "legjobb út", mindazonáltal a vállalat az Egyesült Királyságban tartja szellemi tulajdonát, székhelyét és tevékenységét.

Az ARM lépése az egész piac, de különösen a startupok számára kiemelt hír, mert jelenleg mind a kockázati tőkebefektetők, mind a cégalapítók likviditáshiányban szenvednek. Ha a tőzsdei bevezetés kedvező fogadtatásra talál, az erősítheti a nyilvános piacokba vetett bizalmat, ami még több vállalatot ösztönözhet a tőzsdei bevezetésre. A jelenleg a magánpiacokon rekedt több száz startup számára ez nagy hír lehet. Másrészt, ha az ARM a parkettra lépéskor megbotlik, vagy a vártnál jóval kevesebbért kénytelen eladni részvényeit, az korlátozhatja a későbbi tőzsdei bevezetések számát.

A tőzsdére való bevezetés a készpénzszerzés egy módja, mely egy céget magánvállalkozásból nyilvános társasággá tesz, és a befektetők meghatározott tőzsdéken vásárolhatnak és adhatnak el részvényeket a vállalat részvényeiből. A részvények árát jellemzően a vállalat által a folyamat lebonyolítására felbérelt befektetési bankok határozzák meg, amint azonban a részvények nyilvános kereskedésbe kerülnek, az árakról a kereslet és a kínálat dönt. A vállalat piaci értékét a részvények értéke a részvények számával megszorozva adja ki. A Nasdaq-on kereskednek más nagy technológiai vállalatok, köztük a Google, az Apple és a Facebook papírjaival is.