A kínai művészeknek is elegük van az MI tolvajlásából

Kína-szerte bojkottálják a művészek az ország egyik legnagyobb közösségi médiaplatformját a mesterséges intelligenciával működő képgeneráló eszközével kapcsolatos panaszok miatt. A Xiaohongshut, a kínai Instagram-szerű fotómegosztó közösségi médiaplatformot kínai művészek azzal vádolják, hogy engedély nélkül ellopták munkáikat a vállalat házon belüli mesterséges intelligencia-modelljének képzése céljából.

A Xiaohongshu - ami szó szerint "kis piros könyvet" jelent, ez Kína legnagyobb fotómegosztó életmódplatformja. A cég 2023 áprilisában indította el saját MI képgenerátorát, a "Trik AI"-t, amelyet mobilalkalmazásként kínál a felhasználóknak. A Trik AI segítségével a felhasználók szöveges kéréseket adhatnak meg, és a program rajzfilm- vagy anime-szerű műalkotásokat, valamint festői tájképeket generál. A vita augusztusban kezdődött, amikor egy a kínai Henan tartományban élő Snow Fish névre hallgató illusztrátor azzal vádolta meg a magántulajdonban lévő közösségi oldalt, hogy munkáit a tudta és engedélye nélkül használták fel a Trik AI betanításához. A Trik AI a hagyományos kínai festmények stílusában készült digitális művészeti alkotások létrehozására specializálódott, még tesztelés alatt áll és hivatalosan még nem indult el.

Snow Fish elmondta, hogy először akkor tudatosult benne a probléma, amikor barátai olyan műveket küldtek neki a platformról, amelyek feltűnően hasonlítottak az ő stílusához: lendületes ecsetvonások, élénk piros és narancssárga színek, valamint természeti tájak ábrázolásai. "Trik AI, meg tudod nekem magyarázni, hogy a mesterséges intelligencia által generált képeid miért hasonlítanak annyira az eredeti műveimre?" - írta Snow Fish egy bejegyzésben, amely gyorsan terjedt az interneten a követői és a művészközösség körében.

Snow Fish megosztotta, hogy az elmúlt napokban barátaival fáradhatatlanul járta be a kínai Shanxi tartományt, hogy ősi építészet és falfestmények után kutasson a művészetéhez. Így az, hogy a műveit az engedélye nélkül táplálják be egy mesterséges intelligencia alapú művészeti generátorba, a művész szavai szerint "képtelenség". "Eredeti művészként azonnal meg tudom mondani, hogy egy műalkotás mely részei állítólag mesterséges intelligencia által generált "eredetiek", és melyek az enyémből lopottak" - írta. A termékeny alkotó műveit egy díjnyertes televíziós sorozat, a The Story of Minglan (A Minglan története) befejező és nyitó képsoraihoz is kiválasztották.

A vita alig néhány héttel azután robbant ki, hogy Kína bemutatta a generatív mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályokat, és ezzel az egyik első kormány lett, amely szabályozza a technológiát, miközben a világ országai a mesterséges intelligencia munkahelyekre, nemzetbiztonságra és szellemi tulajdonra gyakorolt lehetséges hatásával küzdenek. A Xiaohongshu saját állítása szerint 260 millió havi aktív felhasználóval rendelkezik, és nem hozza nyilvánosságra, hogy milyen anyagokat használt a program képzéséhez, és nyilvánosan nem kommentálta a vádakat. Snow Fish azonban elmondta, hogy a hivatalos Trik AI-fiókot használó személy privát üzenetben bocsánatot kért tőle, elismerte, hogy az ő műveit használták fel a program betanításához, és beleegyezett, hogy eltávolítja a kérdéses bejegyzéseket.

Snow Fish azonban nyilvános bocsánatkérést akar. A vita a kínai interneten online tiltakozást váltott ki a mesterséges intelligencia által generált képek készítése és felhasználása ellen, és több más művész is azt állította, hogy műveiket a tudtuk nélkül használták fel. Művészek százai tettek ki transzparenseket a Xiaohongshu oldalon, amelyeken az állt, hogy "Nemet az AI által generált képekre", míg egy kapcsolódó hashtaget több mint 35 milliószor tekintettek meg a Weibo platformon. A kínai bojkott a mesterséges intelligencia művészeti és szórakoztatóiparban való alkalmazásával kapcsolatos viták idején zajlik világszerte. A Xiaohongshut bojkottáló művészek közül sokan erősebb szabályokat követeltek munkájuk online védelmére - hasonló panaszokat fogalmaznak meg a megélhetésükért aggódó művészek világszerte.



Felül a művész egy alkotása, alul három generált kép
Ezek az aggodalmak egyre nagyobbak, ahogy a mesterséges intelligencia fejlesztéséért folytatott verseny egyre fokozódik, és az új eszközöket szinte gyorsabban fejlesztik ki és adják ki, mint ahogy a kormányok szabályozni tudják őket - az OpenAI ChatGPT-hez hasonló chatbotoktól kezdve a Google Bardig. A kínai technológiai óriások is gyorsan fejlesztik saját generatív mesterséges intelligenciájukat, a Baidu márciusban indított ERNIE Botjától kezdve a SenseTime SenseChat nevű chatbotjáig. A Trik AI mellett a Xiaohongshu kifejlesztett egy új funkciót is, a "Ci Ke"-t, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy MI által generált képek segítségével posztoljanak tartalmakat.

A Snow Fishhez hasonló művészek számára nem az MI mögött álló technológia a probléma, hanem az, hogy ezek az eszközök engedély és térítés nélkül használják fel a munkájukat. Sok mesterséges intelligenciamodellt az emberi művészek munkájából képeznek ki úgy, hogy illegálisan, beleegyezés és díjazás nélkül letöltik műveik képeit az internetről. Snow Fish hozzátette, hogy ezek a panaszok lassan terjedtek a művészek közösségében, de többnyire inkább csak magánjelleggel osztották meg őket, mintsem nyíltan tiltakoztak volna ellenük. "Ezúttal robbanásról van szó" - mondta. "Ha ez csendben, eredmény nélkül elhal, a művészek veszítenek és ezek a mesterséges intelligencia fejlesztők továbbra is sértik a jogainkat."

Egy másik kínai illusztrátor, Zhang szolidaritásból csatlakozott a bojkotthoz. "Szégyentelenek" - mondta Zhang. "Ők maguk nem tettek semmiféle erőfeszítést, csak más művészek munkáiból vettek át részeket, és azt a sajátjuknak állítják be. Ez így helyénvaló?". "A jövőben az MI-képek olcsóbbak lesznek az emberek szemében, mint a műanyag zacskók. Úgy fognak elterjedni, mint a műanyagszennyezés" - mondta, hozzátéve, hogy a technológiai vezetők és az MI-fejlesztők többet törődnek a saját profitjukkal, mint a művészek jogaival. A kínai közösségi médiában zajló online tiltakozások eddig hiábavalónak bizonyultak, mivel a Xiaohongshu nem válaszolt sem a művészek vádjaira sem az online kritikákra.


Ernie-t a legnagyobb kínai keresőcég fejlesztette ki
Tianxiang He, a City University of Hong Kong jogi egyetemi docense szerint az MI által generált képek használata komoly kérdéseket is felvet a művészeti közösségben arról, hogy mi számít "valódi" művészetnek, és hogyan lehet megőrizni annak "szellemi értékét". Hasonló bojkottok már máshol is voltak a világon, olyan népszerű mesterséges intelligencia alapú képgeneráló eszközök ellen, mint a londoni székhelyű Stability AI által tavaly kiadott Stable Diffusion és a kaliforniai székhelyű Midjourney. A Stable Diffusion egy folyamatban lévő perben áll, amelyet a Getty Images képóriás indított a szerzői jogok megsértése miatt.

Annak ellenére, hogy milyen gyorsan fejlődnek az MI képalkotó eszközök, "nincs globális konszenzus arról, hogy hogyan szabályozzuk az ilyen jellegű képző viselkedést" - mondta He. Hozzátette, hogy sok ilyen eszközt olyan technológiai óriások fejlesztenek, akik hatalmas adatbázisok birtokában vannak, ami lehetővé teszi számukra, hogy "sok mindenbe belevágjanak és nem érdekli őket, hogy ez törvény által védett-e vagy sem". Mivel a Trik AI kisebb adatbázisból meríthet, az MI által generált tartalom és a művészek eredeti művei közötti hasonlóságok sokkal nyilvánvalóbbak, így könnyebb ellenük pert indítani - mondta. Hozzátette, hogy a szerzői jogok megsértésének eseteit nehezebb lenne felderíteni, ha több mű kerülne be egy nagyobb adatbázisba.

A kormányok világszerte azzal küzdenek, hogy miként határozzanak meg globális szabványokat a technológiára vonatkozóan. Az Európai Unió a világon az elsők között szabályokat állapított meg arra vonatkozóan, hogy a vállalatok hogyan használhatják a mesterséges intelligenciát, az Egyesült Államok pedig még mindig tárgyalásokat folytat a törvényhozókkal és a technológiai vállalatokkal a jogszabályok kidolgozásáról. Kína szintén a mesterséges intelligencia szabályozásának korai alkalmazója volt, augusztusban hatályba lépett új szabályokat tett közzé. A végleges változat azonban enyhített néhány olyan szövegen, amelyek a korábbi tervezetekben szerepeltek.

Szakértők szerint az olyan nagyhatalmak, mint Kína, a szabályozás kidolgozásakor valószínűleg a technológiai óriások hatalmának központosítását és a globális technológiai versenyben való előretörést helyezik előtérbe, ahelyett, hogy az egyének jogaira összpontosítanának. A hongkongi jogászprofesszor "nagyon tág általános szabályozási keretnek" nevezte a rendeleteket, amelyek "nem biztosítanak konkrét ellenőrzési mechanizmusokat" az adatbányászat szabályozására. "Kína nagyon ódzkodik attól, hogy bármi olyan törvényt hozzon, ami azzal kapcsolatos, hogy igent vagy nemet mondjon az adatbányászatra, mert az nagyon veszélyes lenne" - mondta, hozzátéve, hogy egy ilyen törvény csapást mérhet a feltörekvő piacra az amúgy is lassú nemzetgazdaság közepette.