A Meta titkosított üzenetküldést vezet be a Facebook és a Messenger számára

A Meta Facebook- és Messenger-alkalmazások felhasználói mostantól automatikusan megkapják a végponttól végpontig terjedő titkosítás védelmét, ami jelentős előrelépés a biztonság és az adatvédelem terén - közölte a vállalat.

A régóta várt bevezetés megóvja a felhasználók üzeneteit a kíváncsi szemek elől azáltal, hogy tartalmukat a címzetteken és a küldőn kívül mindenki számára titkosítja. A lépés azonban újabb ellenállást válthat ki kormányzati tisztviselők részéről, akik arra figyelmeztettek, hogy az üzenetek harmadik fél számára történő elolvasásának megnehezítése a bűnözők malmára hajtja a vizet. A Meta már évekkel ezelőtt nyilvánosan ismertette azon terveit, hogy az üzenetküldő platformok alapértelmezett üzemmódjává teszi az üzenetek titkosítását. A vállalat másik üzenetküldő szolgáltatásában, a WhatsAppban 2016 óta alapértelmezett funkció a titkosított kommunikáció. Ugyanebben az évben a Messenger is engedélyezte a titkosított üzenetküldést opt-in alapon.

A Meta 2019-ben ugrott rá a biztonsági és adatvédelmi technológiák témájára, mivel Mark Zuckerberg vezérigazgató a Facebook, a WhatsApp és az Instagram adatvédelmi fókuszú vízióját vázolta fel a platformmanipulációs problémák és a vállalat adatkezelési gyakorlatának vizsgálataira válaszul. Az Instagram 2021-ben kezdte meg az opt-in végponttól végpontig titkosított üzenetküldés tesztelését. A Messenger nagyszabású átdolgozására volt szükség a titkosítás alapértelmezettségéhez - közölte a Meta, ami megmagyarázza, miért tartott ilyen sokáig a vállalatnak, hogy végigvigye a a funkció kiterjesztését a platform felhasználóira.

"Ez a Messenger 2011-es indulása óta ez a legnagyobb fejlesztéssorozat" - írta Loredana Crisan, a Messenger vezetője egy blogbejegyzésben, mondván, hogy a vállalat "fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a Messenger funkcióit az alapoktól kezdve újjáépítse". Az új alapértelmezett beállítások szerint még a Meta sem láthatja majd, hogy a felhasználók mit küldenek egymásnak, mondta Crisan. A frissítés nemcsak a Facebookot és a Messengert hozza összhangba a WhatsApphoz, hanem a hasonló szintű védelmet nyújtó rivális, nem Meta-alkalmazásokkal is, köztük a Signal és az Apple iMessage-ével. Bár az üzenetek "attól a pillanattól kezdve, hogy elhagyják az eszközt, egészen addig a pillanatig védve lesznek, amíg eljutnak a címzett készülékére" - tette hozzá Crisan -, van egy mód, ahogyan a titkosított üzeneteket potenciálisan mások is elolvashatják: Ha a beszélgetés egyik résztvevője jelenti az üzenetet a Metának.


A végponttól végpontig terjedő titkosítás kiterjesztése segíthet megvédeni a politikai másként gondolkodókat, az emberi jogi dolgozókat, az újságírókat, a kisebbségeket és másokat a tekintélyelvű kormányoktól. A bűnüldöző szervek tisztviselői azonban régóta panaszkodnak arra, hogy a Meta elmozdulása a magánéletet jobban védő technológiák felé megnehezítheti a bűncselekmények felderítését. A Meta 2019-ben nyilvánosan összeütközésbe került az amerikai Igazságügyi Minisztériummal a titkosítás miatt, amikor William Barr akkori főügyész felszólította a vállalatot, hogy halassza el a technológia fejlesztésére irányuló vállalati szintű erőfeszítéseit.

"Azáltal, hogy lehetővé teszi a veszélyes bűnözők számára, hogy kommunikációjukat és tevékenységüket egy lényegében áthatolhatatlan digitális pajzs mögé rejtsék, a titkosítás bevezetése már most is hatalmas költségeket ró a társadalomra" - érvelt Barr a Fordham Egyetem Nemzetközi Kiberbiztonsági Konferenciáján tartott beszédében azon 2019 júliusában. Akkor a Meta úgy reagált, hogy Barr felhívása a titkosítás visszaszorítására "ajándék a bűnözőknek, hackereknek és elnyomó rezsimeknek", akik a gyenge üzenetbiztonságot kihasználva zsákmányolják az áldozatokat.

Az Egyesült Királyság tisztviselői hasonlóan kritikusan nyilatkoztak a Meta tervéről. James Cleverly brit belügyminiszter szerint a döntés "a gyermekek szexuális zaklatóit támogatja és akadályozza a rendőrség és a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség képességét, hogy az elkövetőket bíróság elé állítsa". Az Egyesült Királyság tisztviselői hasonlóan kritikusan nyilatkoztak a Meta tervéről. Bűnüldöző szervek már régóta követelik a technológiai cégektől, hogy olyan módszereket dolgozzanak ki, amelyek csak az arra felhatalmazott tisztviselők számára teszik lehetővé a titkosított üzenetküldéshez való hozzáférést. Biztonsági szakértők szerint azonban technikailag nem létezik olyan eszköz, amellyel a "jófiúk" olyan eszközt kaphatnának, amelyet a "rosszfiúk" nem fedeznének fel és nem használnának fel maguknak.