Szerverei helyett az adott eszközön fogja tárolni a helyadatokat a Google

A cég véget vet a nagyrészt általa létrehozott megfigyelési problémának. A bűnüldöző szervek régóta használják a technológiai óriások által felhalmozott helymeghatározási adatokat.

A Google hamarosan lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy helymeghatározási adataikat a társaság szerverei helyett az eszközeiken tárolják, ezzel gyakorlatilag véget vetve egy régóta tartó megfigyelési gyakorlatnak, amely lehetővé tette a rendőrség és a bűnüldöző szervek számára, hogy a Google hatalmas helymeghatározási adatbankjait megcsapolják a potenciális bűnözők azonosítására. Az úgynevezett "geofence-parancsok" használata az elmúlt években robbanásszerűen terjedt, nagyrészt az okostelefonok mindenütt jelenlétének köszönhetően, valamint az olyan adatéhes vállalatoknak köszönhetően, mint a Google, amelyek hatalmas mennyiségű felhasználói helymeghatározási adatot szívnak fel és tárolnak, amelyek a bűnüldöző szervek kérésére hozzáférhetővé válnak.

A rendőrség geofence-parancsok (fordított helymeghatározási parancsokkal) követelheti a Google-től, hogy adja át az arra vonatkozó információkat, hogy kiknek a készülékei tartózkodtak egy adott földrajzi területen egy adott időpontban. A kritikusok szerint azonban az ilyen adatkérések túl széleskörűek, és gyakran olyan teljesen ártatlan emberek adataira is kiterjednek, akik az adott bűncselekmény elkövetésekor a közelben tartózkodtak. A Google bejelentése nem említette konkrétan a geofence-parancsokat, csak annyit közölt a cég, hogy a helymeghatározási adatok eszközökön való tárolása "nagyobb kontrollt" biztosít a felhasználóknak az adataik felett. A valóságban a lépés arra kényszeríti a hatóságokat, hogy ahelyett, hogy a Google-től kérné el az adatokat, házkutatási parancsot kérjen az adott készülékhez való hozzáféréshez.

Bár nem a Google az egyetlen vállalat, amelytől földrajzi adatokat kérnek ki, a Google a szenzitív helymeghatározási adatok legnagyobb gyűjtője. A vállalat már régóta támaszkodik a felhasználók helymeghatározási adataira a hirdetési üzletágának működtetéséhez, amely csak 2022-ben éves bevételének mintegy 80%-át, mintegy 220 milliárd dollárt hozott. A valóságban azonban ez a megfigyelési technika vélhetően sokkal szélesebb körű. A bűnüldöző szervek más vállalatokra is kiterjesztették a helymeghatározási adatok iránti igényüket. A Microsoft és a Yahoo közismerten kap geofence-parancsokat, bár egyik vállalat sem hozta még nyilvánosságra, hogy hányszor kérik a felhasználók helymeghatározási adatait. Az elmúlt években a geofence-követelésekkel kapcsolatos jogi ügyek száma ugrásszerűen megnőtt.


A Google évekre visszamenően tudja, hogy kik voltak egy adott helyen adott időben
A Google nem közölte, hogy az elmúlt években hány geofence-parancsot kapott. A Google a legutóbbi (és egyetlen) nyilvánosságra hozatalát a 2021-ben kapott geofence-parancsok számáról azt követően tette közzé, hogy a megfigyelési gyakorlatot ért kritikák erősödése után nyomás nehezedett rá, hogy nyilvánosságra hozza a számadatokat. Az adatok szerint a Google 2018-ban 982, 2019-ben 8 396, 2020-ban pedig 11 554 ilyen kérvényt kapott, ami a Google által kapott összes jogi igény körülbelül egynegyedét jelenti. A nyilvánosságra hozatal bár korlátozott volt, első ízben nyújtott betekintést e kérések számának meredek emelkedésébe, de a Google nem közölte, hogy milyen gyakran vág vissza a felhasználók helymeghatározási adataira vonatkozó jogi követelésekkel szemben - ha egyáltalán megteszi.

Az Electronic Frontier Foundation, amely bíróságon támadta meg a geofence-parancsok alkotmányosságát, egy blogbejegyzésben azt írta, hogy "legalábbis egyelőre ezt győzelemnek tekintjük". Az EFF azonban megjegyezte, hogy a Google más módon is átadhatja a felhasználók érzékeny személyes adatait. A bűnüldöző szervek hasonló jogi követelésekkel, úgynevezett "fordított kulcsszavas" végzésekkel azonosítják azokat a Google-fiókokat, amelyek egy adott kulcsszóra kerestek egy adott időpontban, például egy bűncselekmény elkövetése előtt. A Google nem közölte, hogy tervezi-e bezárni azt a kiskaput, amely lehetővé teszi a rendőrség és a bűnüldöző szervek számára, hogy úgynevezett "fordított kulcsszavas" végzéseket adjanak ki a felhasználók keresési lekérdezéseire.

Ez nem jelenti azt, hogy a geofence-parancsok egyik napról a másikra eltűnnek. A Google továbbra is hatalmas mennyiségű korábbi helymeghatározási adatot őriz, amelyeket a rendőrség bármikor lekérdezhet, egészen addig, amíg a Google úgy nem dönt, hogy nem akarja tovább tárolni azokat. És mindaddig, amíg a technológiai cégek hatalmas mennyiségű felhasználói helymeghatározási adatot tárolnak, ők is hasonló jogi követeléseknek lehetnek kitéve. Van azonban remény arra, hogy a Google a geofence-parancsoktól való elzárkózása - legalábbis a jövőben - jelentősen visszaszoríthatja ezt a megfigyelési kiskaput.

Legutóbbi, 2022-es átláthatósági jelentésében az Apple közölte, hogy 13 geofence-parancsot kapott, amelyekben ügyfelei helymeghatározási adatait követelték, de cserébe nem szolgáltatott adatokat. Az Apple azt mondta, hogy "nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyeket a geofence-kérelmekre válaszul rendelkezésre tudna bocsátani", mivel az adatok a felhasználók készülékein találhatók, amelyekhez az Apple szerint nem férhet hozzá.